Lapszemle, 1927. október

1927-10-06 [1331]

ségi sérelemről tett lel kérdést, nyomban ő is az ismert román álláspontra helyezkedett. Arra a kérdésre ugyanis, hogy mi az álláspontja a magyar ajka zsidó tanulók ügyábex

f

azzal válaszolt:"!! Mi a zsidóságot ugy tekintjük, mint önálló nemzetet, tehát járjon saját, vagy az állam iskolájába.*

1 A második kérdésre, hogy van e kilátás enyhítésre a szabad iskola választást illetően, röviden a következőleg felelt: M S,bbe a kérdésbe két érdek kapcsolódik: az államé és az Qnöké* Kéröeem: a kettő közül ki lehet a vesztes ?• A Temesvári Hirlap 4 is beszámol RISSBC. programm-nyilatkozatáról, de nagy hozsanna kíséretében az uj vezérigazgató személye iránt. Ujabb kisebbségi iskolasérelmekről is tudósi tan ak a mai lapok* A Kleti Újság 5 üreuter sváb képviselőnek egy nyilatkozatát emliti meg rövid pár szóval, miszerint a -bánságban az állami iskolák kisebbsági tagozatait sorra szisztematikusan bezárják. Ugyancsak a Kele'i Újság 5 tudósit arról, hogy a kolozsvári neológ zsidók iskolaépületét ismételten: el rekvirálták, mégpedig a szigoránca számára helyiségül. Az öj Kelet 4 viszont egy speciális zsidósérelmet tárgyal hosszabban* A kolozsvári felsőkereskedelmi iskola igazíiatdja ugyanis

2 névszerinti Jonesm Alexandra az első évfolyam lu zsidó növendékét, akik szabályszerűen: beiratkoztak ós már megfizették a tandijat is, egyszerűen felszólította arra, hogy hagyják el az iskolát, mert számukra nincsen hely, A kizárás indokolásául hivatkozott az 1912 évben kelt kereskedelmi oktatásról szóló szabály rendé le tre

& amelyik szerint egy-egy évfolyamnak csak %3 tanulója lehet* mégpedig elsősorban románok, jelen esetben tehát a zsidó tanulók • létszám fölötti idegenek* voliak. A pőtérettsegi vizsgák körül is meg van a mai nap u^abb botránya • Déván ugyanis a Brassói Lapok 5 szerint a vizsgára jelentkezett 35 magyar diák közül mindössze 7 jelöltet en-