Lapszemle, 1927. október

1927-10-31 [1331]

fcerült, kerrektuára azorul, nem értjük, hogy Lehet a békeszerződés érintetlenségét emlegetni. Ez az ellentmondás kéteégkivül tisztázásra azorul ée a "Lloyd* hangoztatja, hogy mi is azon a véleményen vagyunk, hogy tisztességes, becsületes emberek mindenben megegyezhetne^ de mielőtt a tárgyilagos és igazságos tárgyalások az államok között megkezdődhetnének, az előbb emlitett ellentmondás homályát kell eloszlatni, mert egy olyan korrekcióról tárgyalni, amely nem lenne korrektura céltalam.A,"Budapesti Hirlap" is rámutat arra az el lentmondásra, amely k©t<———————— / Masary* ama/kijelentése között van, hogy a reparációra alkalmas részletekről 1 eh étbe szelni, viszont a békeszerződésekhez nyúlni azonban nem lehet. Egyébként a "Budapesti Hirlap" elismeri, hegr Masaryk beszédében van valami uj, valami konsziliáns, de nem tudjuk elképzelni a béke reparálását anélkül, hogy a békeszerződésekhez nyúlni lehessen, lmnek a homálynak a tisztázására csak maga Masaryk lehet illetékes. A "Nemzeti üjság" viszont Masaryk régebbi és legutóbbi nyilatkozata közötti ellentétje mutat rá és hangoztatja, hogy Masaryk pénteki beszédéből kitűnik, hogy Masaryk tanár köiársasági elnöki minősége nincsen teljes harmóniában amal a Masaryk Tamással, aki mint publicista és politikus a háború előtt és alatt a nemzetiségi elv alapján állett. A régi Masaryk azt hirdette,, hogy a nemzetiségek nem maradhatnak idegen uralom alatt, a köztársasági elnök ellenben természetesnek tartja,' hogy magyarok millióit szakitották el hazájuktól. Beismeri ugyan, hogy a felosztás müve nem tökéletes, de azt mondja, hogy csak bizonyos korrektura részleteiről lehet tárgyalni. Efajta kijelentéseket már régebben is tett, de ugy azoknak, mint a mostani nyilatkozatának értékát ellensúlyozza az, hogy ugyanakkor a békeszerződés érintetlenségét hang súlyozza. Jugoszláv interpelláció a békereviziós mozgalomról.- A "Pesti Hiri&p' belgrádi jelentése szerint Radics, Prihicsevics és Jovanovics i Jnoi.