Lapszemle, 1927. október

1927-10-25 [1331]

ben megszabott intemationális birói fórumok határozataival ellenkeznek? Ha erre a kérdésre igennel felelnénk, akkor szétszakítanánk egy olyan fejlődést, amelyet joggal óriási haladásnak kell köszönteni és amelynek lényege-, hogy nemzetközi vitás kérdéseket a hatalom mezeiről sikerült a jog birodalmába átplántálni.Dr. Simons előadását a "^ester Lloyd" esti lapja teljes terjedelmében, a "Budapesti Hirlap" bő kivonatban, 1 a "Nemzeti Újság" , a "Pesti Hirlap" és az "Újság" padig rövidebb kivonatban ismertetik*. A "Nemzeti Ujs^" rámutat, hogy a világhirü jogász tekintély, aki minden oldalról beható vizsgalat alá vette a nemzetközi jogfejlődós szempontjából a magyar-román bitrokperek ügyét, tökéletesen a mi álláspontunknak adott igazat. Sohasem volt kétséges ugyan, hogy a magyar álláspont jelenti ebben az ügyben a jog és erkölcsi igazságot, de most, hogy olyai feltétlen tekintély mint Simons Walter dr, is tökéletesen a mi álláspca tuakra helyezkedett, szinte teljessé vált azoknak a sora, akik az agrárreform kérdését elfogulatlanul tárgyilagossággal vizsgálták meg s a magyar álláspont igaza mellett szállottak sikra. A "NemzetiÚjság" főleg a következőkben foglalja össze dr. Simons megállapításait: Vizsgálva a háború és a békeszerződések hatását a nemzetközi jog fejlődése három iránjíban tartalmaznak rendelkezéseket: l/,Nómely területen megengedik a reparációs célokra a volt ellenséges tulajdon kisajátítását, aztzal, hogy a kártóritést a kisajátitott saját állama fogja adni, 2/. Más területeken megengedik a volt ellenséges tulajdon kisajátítását azzal, hogy annak gazdasági konkurrsnciája elimináltassók. Ez esetben azonban maga köteles a kártérítést akisajátitottnak fizetni, 3/. Ismát más területeken, különösen ott,ahol egész országok daraboltattak fel, a gazdasági status quo védelme céljából a liquidációs kisajátítások v tiltva vannak. Elvként állapittatik meg, hogy a reparáció keresztülvitele nem járhat az egyén sérelmével s orvoslási mód a vegyes döntőbíróságok előtti eljárás, vegyes biróságok és a hágai állandó döntőbiróság