Lapszemle, 1927. október

1927-10-24 [1331]

mondotta, viszen s erdői sem akar háborút. Balgaság a kommün izmust ók tar tani, melyet Németország lebírt és amely Angliában az egészséges angol gazdasági testtel szeriben nem érhet ed, semmit. Remélhetőleg Németország nem adj a oda magát elővigyázatlanul orosz terveknek. Sz az egész jövő számára végzetes lehetne. Stresemann után érdeklődve, Lloyd George megjegyezte, hogy sajnos, nem ismeri személyesen, azonban azt találja, hogy Stresemann kitűnő politikát csinált. Az a politika a türelem és a mélt Ó3 ág politikája és ez változtatta meg Anglia közvéleményét is Német" ország j avara. Ha Németország megtartja türelmét, meg lesz található a keleti kéidések megoldása is. Igen érdekelő kijelentést tett Lloyd Gecr® arról, hogy mi tört ónt volna abban az esetben, ha Németország megtagadta volna a Versaillesi szerződés aláírását. Lloyd u

eorge a szerkesztőmm ~ mm mm mm mt nek errevonatko zó kérdésére nem a békeszerzpdésről, hanem a fegyverszünetről beszélt és kijelentette, hogy ő meg volt lepve, hogy Németország elfogadta a fegyverszüneti feltóteleket, ahelyett, hogy hadseregével a Rajna völgyén vonult volna vissza. Ha ez igy lett volna, akkor ő kénytelen lett volna Londonba utazni és honfitársainak a következőket kije" lenteni? "Megkaphatjátok a békét , azonban az nem ugy fog kinézni , ahogyan ti azt elképzeltétek mag yat oknak*, és a békebarát ok b izony ára ke re ss t ül vitt ék volna akaratukat. A további beszélgetés folyamán Lloyd George megjegyezte, hogy még ma sem képes felfogni azt, hogy hogyan csalatkozhattak Németországban annyira az angol eszmék és érzelmek felől és hogyan hihették el, hogy Anglia számára elviselhető iesz Belgium erőszakos letörése, Poincaré nak "Paroles Francai se s" cimü könyvét bírálgatva a "Tagi.Rundschau*/23-49 6/megjegyzi,hogy a könyv ferditéseket tartalmaz és Poincaré a valósággal ell érkező dolgok st állit benne, mert szüksége van rá uszitó munkál a számára*