Lapszemle, 1927. október

1927-10-01 [1331]

nőkéhez intézett leveléből, amelyben egy szóval sem tér ki a Palóologue- jegyzékre, holott a kormány akkor erről tudott volna, egyenesen elképzelhetetlen, hogy fel ne használta volna érvelésénél. A békeszerződés aláirását megelőző napok hiteles történetéből arra kell tehát következtetnünk, hogy sem a magyar békedelegáció, sem a kormány a békeszerződés aláirásáravaló készség bejelentéséig nem tudott a Palóologue-jegyzékönyvről, mert ha tudott volna, kiaknázta volna* Vagy az időpontokban, vagy egyebütt kell tehát máskép állania a dolognak,mint' ahogy eddig elképzelik, A Palóologue-jegyzőkönyv jelentőségével a lapok továbbra is élénken foglalkoznak^ s behatóan kommentálják, A "8 Orai Újság" szerint a jegyzőkönyv körül hullámzó nyilatkozatok és hivatkozások Özönéből az az egyetlen tény domborodik ki t9ljes határozottságai, hogy a hivatalos Franciaország 1920-ban sem tartotta érinthetetlen szentségnek Trianont, Ez a jegyzőkönyv szinte már előzetes kritikáját tükrözi vissza francia részről a trianoni határoknak. Messzemenő jelentőséget azonban a jegyzőkönyvnek aligha tulajdonithatmk* konkrét ajánlsfe nak az nem tekinthető, s ezért téves, sőt célzatos jelenség, ha bizonyos oldalról bűnbakot keresnek, Paléologue-tórképet összevetve a Millerand-féle kísérőlevéllel meggyőző bizonyitókot kapunk arra nézve, hogy a bókazerződésben megjelölt határokat a hatalmak nem tekintették véglegesnek, sem örökkévalóknak. Világossá válik ezután, hogy a kisórőlevól igenis gyökeres revizióra* lényeges határki igazításokra célzott, nem pedig jelentéktelen korrekciókra, A Millerand-fóle kísérőlevél Ígéreteit, célját ós tartalmát tulajdonképpen a Paléologue-fóle tárkép határozza meg. Ebből és csak ebből a szempontból van perdöntő jelentősége a jegyzőkönyvnek, - A "Budapesti Hirlap" vezércikke szerint csak az a fontos, hogy tett-e 1920-ban Franciaország Magyarországnak olyan ajánlatot, amely határait kb, a Rothennere-térképpel azonosai ORSZÁGOS LEVÉLTÁR