Lapszemle, 1927. szeptember
1927-09-24 [1330]
'ti winchester Guardian londoni tudósitója irja, hogy egy kiváló jogáss teljesen érthetetlennek tartja Chamberlain állásfoglalását, tekintve, hogy a döntőbíróság a trianoni szerződésen alapszik. Ami azt az ellenvetést illeti s hogy e bíróság nem avatkozhatik bele Románia szuverén jogaiba^ nem áll raegj, mert a szerződésben Románia maga korlátozta szuverén jogait, kiemelt e jogász még egyes precedenseket, igy azt„ hogy a Ruhr-invázió idején,, mikor a németek kivonták megbízottaikat a döntőbíróságból, a tanács pótolta azokat, továbbá^ hogy a poseni kisajátitott német birtokosok kártalanítását is megítélte a biróság. Viszont Chamberlain állásfoglalását semmi precedens se támogatja és a legkiválóbb, tekintélyek is helytelenítik. Az a kérdés, hogy jogos-e a döntőbírósághoz fellebbezni teljesen független egyéb kérdésektől Románia és Magyarország közt, amelyeket el kell dönteni, A Daily Mail <c£ vezércikke avval kezdi, hogy az ingadozás és féldöntések mindig rossz politika. Úgyhogy Chamberlain bizonytalan politikája folytán nehéz helyzetbe került a AZ Ő tekintélye alatt a hármasbizottság elfogadta a tételt, hogy Románia kisajátíthatja idegen állampolgárok földeit, ha neki tetszik és hogy a népszövetségnek ebbe beleszólása nincs, A Daily Telegraph is, mely rendesen támogatja Chamberlain politikáját, ugy látja, hogy ezzel a szovjet elvét fogadta el. A D e Tei 0 helyesen mondja p hogy ó döntés tiszta, hamisítatlan bolsevizmus és Chamberlain a moszkvai elveket fogadta el. Annál meglepőbb e következetlensége a külügyminiszternek, mert Angliának az egész világon vannak beruházásai. Noha nem hihető, hogy Chamberlain Moszkvát követi ez elvekben, de ez a kritika vele szamben még barátságos körökből is, mutatja, hogy mennyire tévodett, mikor tulügyes akart lenni. Decemberéig van neki ideje, hogy az ügyet őszintébben vizsgálja meg. A háború sem jöhetett volna létre, ha annak idején az angol külügyminiszter nyíltan kijelenti, hogy Belgium neutralitásának megsértése casus belli angliára 0 ülmberek vagy népek világos jogait nem lehet büntetlenül semmibe venni, üilnézni az igazságtalanságot a béke kedvéért a jelenben, annyi mint jövc
