Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-24 [1330]

kellett latniok,hogy a köztársaság elnöke az alkotmánytörvény szerint járt ele. Következőnapi számában, dicséri a köztársasági elnök és a miniszterelnök eljárását, be számol ót ad működésükről, az elért eredményekről és teszi azt oly módon,liogy ezt a képviselőház elnökének kellett vol na elmondani azokban a ioa gj egy zó sokben, amelyek a nyilatkozata szerint ajkaira tolultak, A Robotnik / 22/ a kormány szökése oim alatt azt mondja

9

hogy a kormány nagyon leleményesnek mutatkozott,amikor a megnyitott ülésszakot csak elnapolt a, mert igy a törvényhozás kezében semmiféle esz* köz nincsen arra,hogy a kormány lépésére feletet adjon* AZ ország azonos* ban mostantól fogva tudja, hogy a kormány nem akar ja,hogy a sejm dolgoz-* zék, másrészt azonban nem is oszlatja fel a házat,hegy az ország uj képviseletet választhasson. Jazzel a játékkal azonban az alkotménytörvény aknázza alá.Máris látszik,hbgy azok, akik eddig csak a sejm említésére mosolyogtak, most mar az alkotmány törvény említésére is mosolyojgnak. A kormány fél a parlament ellenőrzési jogától és azért megszökik előle,de a szökés sohasem jelenti egyúttal a vita eldöntését is.A következő számában arra utal,' hogy a választások ideje közeledik, arra kell tehát előkészülni,mert a döntés ezt fogja meghozni, A Dziennik Poznanski /22/ vezércikkben azt mondja, hogy habár előre látható volt a helyzetnek ez a kiéleződése, azt mégis sajnálatosnak kell ttikintani,mert meg kellene találni az együttműködés valamely lehetőségét^ A köztársaság elnöke a szenátus üléseit is elnapolta 30 napra, még pedig a szenátus első ülése előtti napon. Külpolitika. A Gazeta Warszav/ska Poranna /21/ vezércikkben mórleget kés zit a nemzetek Szövetségének ülésszakáról és azt mondja, hogy ott az ország javára esik a westerplattei municióraktár ügyének végleges elintózésér, ellenben tehertételt Jelent Belgium kibuktatása a tanácsból ós a lengyel javaslat,amely semmitmondó határozattal végződött.