Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-22 [1330]

zal a nacionalista demagógiával, amely érintetlennek hirdeti a két nemzet közé dobott igazságtalanságokat. Sajnos e felhívásoknak nem volt eredménye s a magyar-jugoszláv közeledés magyar hivei nem akartak egy- j oldaluan a jugoszláv barátságért könyörögni, mert a Jugoszláviával való megegyezéstől nem tudták az igazságtalanságok jóvátételére irányuló követelést elválasztani. Ma pedig Gratz Gusztáv nemcsak a maga, de a kormány nevében is bejelenti ezt a fordulatot és a barátság árául felkínálja a tévedések és igazságtalanságok reparálására irányuló törekvéseknek hivatalos megtagadását.- A "Népszava" Gratz cikkével kapcsolatban azt kérdezi^ hogy a hivatalos magyar külpolitika hogyan akarja a Róma felé való orientálódást összeegyeztetni a Gratz cikkével kifejtett törekvés ékkel. Hobza dr. cseh nemzetközi jogtanár ós a nemzetközi döntőbíróságban Csehország képviselője nyilatkozott a magyar-román konfliktus jelentőségéről Csehszlovákia szempontjából. Szerinte a Népszövetségi Tanács döntésének nagy jelentősége van a cseh földreformra nézve is,akár elfogadja Magyarország az ajánlott megoldást, akár nem. A két fél» re Romániára ós Magyarországra nézve, ez a megoldás ideiglenes jellegű azonban a Tanácsra nézve abban az értelemben végleges, hogy a Tanács jogi meggyőződése gyanánt az ismeretes három elvet el fogadta. Mivel szerinte a cseh földbirtokreform vagyonelkobzást a magyarokkal szemben nen tartalmaz, a földreform kérdésében a magyar-csehszlovák döntőbírósága nem illetékes. A Tanács által elfogadott elv teljesen egyezika cseh kormány elveivel. Szerinte a magyar álláspont Genfben teljes vereséget szenvedett. De elutasítottnak tekinthetők a Tanács döntésével azok a panaszok is, amelyeket a cseh-nómet döntőbíróság tárgyal. Ami azt az esetet illeti, hogy Magyarország magraarad eddigi álláspontján, akkor a Tanácsnak döntenie kell arról, kiküldi-e a pótbirót vagy nem. Ha a k*. küldést a tanács visszautasítja,, akkor a magyar-román konfliktus vég-