Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-21 [1330]

•elte* Lovas bandériumok kisérték líackensen és Ludsndorffot* Hindenburg birodalmi elnököt a szobor-bizottság elnöke üdvözölte* mire a birodalmi elnök néhány köszönő szó után a "Tagi. Rundschau" /20-438/ szerint a következőket mondotta: "A tannenbergi nemzeti emkiékmü első" sorban azok emlékezetének szól, akik a haza felszabáditásáért estek el Emlékezetük, azonban még élő bajtársaim becsülete le, arra köteleznek engem, hogy ebben az órában és e helyem ünnepélyesen a következőt je" lent sem ki: azt a vádat, hogy Németország bűnös ebbea a háborúk legnagyobbjábaa, ml, valamint a német nép minden rétegébea egyhangúan visz" szautasltjuk. Nea irigység, gyűlölet,vagy hódítási vágy adták kezűnk* be a fegyvert*. A háború a al számunkra Inkább az önfenntartásnak egy * egész világra való elleniéggel szemben a legvégső, a nép számára a legsúlyosabb áldozatokkal kapcsolatos eszköze volt* Tiszta szívvel vonultunk kl a haza védelmére és tiszta kézzel forgatta a német hadsereg a kardot* Németország mindenkor hajlandó ezt pártatlan birák előtt bebizonyítani. Azokban a számos sirokbaa, amelyek a német vitézség jelei, különbség nélkül mlndsn pártbeli férfiak nyugosznak. Ők akkor egységesek voltak a közös hazához való szeretetben és hűségben. Éppen ezért szea emlékművön pattanjon széjjel minden belső viszály. Olyan hely legyen ez, aaelyen mindnyájan kezet fognak, akiket a hazaszere* tet vezérelt és akik szamára a nemet becsület mindenekfölött áll* Ez* zel a kívánsággal nyitom meg a Tannehberg neazetl emlékmű kapuját*" * A "Tagi* Bunschau

N /20-438/ vezércikke arra utal, hogy az 1925. januárjában hivatalba lépett Luther-kormány programujában az volt, hogy a népszövetségi kérdéssel való összefüggésben, de ettől függetlenül is folytatni fogja azokat a fáradozásokat, hogy Németországot szabadítsa b rüí^GOS 1EVÉLTÁR