Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-21 [1330]

tyája lett a társadalmi rendnek* Bethlen gróf és "barátai, a nagybirtokosak energikusan protestálnak természetesen* Romániától egy gigantl kus nagy összeget követelnek xxxx néhány magyar arisztokrata „ vagyis azok; akik az országot kormányozzák, azt az országot, -«mely a Nemzetek Szövetsége segítsége által stabilizálni tudta pénzegységét. De ez utóbbit azért is érhette el

8 mert Románia csak ugy* mint a többi szövetséges hatalmak, 20 évre elengedte Magyarországnak a jóvátételi költsége ket» Nagyon különös lenne

s ha a románoknak ao&t 400 millió aranyat kel lene a magyaroknak fizetni, akkor mindön ök egyetlen centimet sem kapnak. És még különösebb lenne a román vagy külföldi birtokosra nézve Romániában, egyedül ök szenvednének a földreform által éa a magyarok előjogokat élveznének e térenr, Ha az ember a jogi szempontokat nézi, akkor az ügy aligha lehet gyorsan befejjeasre* A "Debats** /l9,/ hangsúlyozza, hogy Stresemann álláspontja a magyar birtokperben rendkivül különös™ Ugyanis a német külügyminiszter kijelentette, hogy a két ország közötti konfliktust a hágai döntőbíróság elé kellene vinni- Ha Stresemann e thézisét elfogadnák; ugy sokban ártalmára lennének a döntföbÍróságnak* Különben is már 1923*-baa Magyarország kívánságára volt már döntöbirósá gi határozata Ha a Tanács autoritását kérdésesnek vesszük, micsoda reme nyéket lehet fűzni oly nemzetközi kérdésekben, hol közbelépése igazán nagy fontossággal bírna* A "Humánité* hosszú cikkben ir szintén a birtokper röl, megjegyezve, hogy ez a pör szembeállítja egymással a dunai Európa két ellenfelét, Romániát és Magyarországot* A per részleteiről Írva a lap megjegyzi, hogy az erdöbes lakó idegenek tetszés szerint optálhattak Magyarországra vagy Romániára. A magyar arisztokraták közül nagyszámmal, Így a Wesselényiek, Eocskayak Romániára optáltek és más másnap lelkes román hazafiakká váltak* Több év óta a budapesti korr

. :< r\ i~. «-v 1 f-t ifiTÍn