Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-21 [1330]

birtokarisztokráciájöfe. A bukaresti lapok szerint eddig több mint 600 ilyen gazdasági felügyelő ellen kellett megindítani a bűnügyi eljárást a parasztságnak a földreform végrehajtása folyamán történ kijátszása miatt, A magyar alattvalóktól elszedett földek nagyrésze állami tartaléktő ld

9 nem került semmiféle nemzetiségű parasztság kezébe, legfeljeTb 4 a határ mentén telepítéseket eszközöltek rajtuk. Mindezekről és sok minden egyébről nem hallottunk még, mondja a lap.' amely követeli^ hogy a magyar külügyi kormányzat most már a tényeket ismertesse. - A "Pesti Hirlap" vezércikke a genfi tanácsi üléseken tapasztalt magatartását Chamberlainnek az angol inauláris gondolkozásnak tudja be, de abból a lap szerint egyáltalán nem kell arra következtetni, hogy maga az angol közvélemény,a mi tiszta igazságunk belátása elől elzárkózik. A Genfben adott időhaladékot elfogadhatjuk^, mert erősen hisszük, hogy az idő mellettünk dolgozik ós a népek lelkiismerete fel fogja ismerni a magyar igazságot, - Ugyancsak a "Pesti Hirlap" közli Doleschal Alfréd profeszszomak a budapesti egyetem nemzetközi jogi tanárának a genfi döntéssel kapcsolatban adott véleményét* amely rámutat, hogy a tanácsi határozatnak az a legfontosabb jelentősége, hogy a Tanács vele implicite szankcionálta annak a módját, miképpen lehet a nemzetközi szerződéssel kötelezővé tett nemzetközi bíráskodást egyoldalulag sikeresen megszabotálni, egyidejűleg pedig veszedelmes precendesszerűen a maga részéről is megtagadva a trianoni szerződós 239-ik cikkelyének G, -pontjában a vegyes döntőbiróság határozatainak végérvónyessége tekintetében megállapított elvet. Pedig a vegyes döntőbiróságoknak felülvizsgálati fóruma egyáltalán nincs megszervezve, azoknak "de lege" végérvényes határozatait még a hágai állandó nemzetközi ítélőszék sem vizsgálhatja felül Megütközik a professzor azon ajelenségen, hogy a magyar-román viszályban Anglia tanácsi képviselője a magyar álláspont ellen fordult,pedig