Lapszemle, 1927. szeptember
1927-09-20 [1330]
a mossuli-kérdés került döntés alá. Az ülésnek olyan színezete van, mintha egy híres pert tárgyalnának, amelynek szereplői jogi és társadalmi celebrii/sok és tinyleg Apponyi iGrof ilagyarorsz ág delegátusának tekintélyes alakja ,robusztus öregségével élénk ellentétet képez a román külügywiniszterrel,akinek csupasz arca korát nem árulja el, de igen kifejező és intelligens, tíz is ismerteti a román-magyar pereskedés lényegét és megállapítja, hogy a kérdés annál nehezebb, mert mind s két állam kevés baráti érzést táplál egymással szemben Elkeseredetten folyik a harc a háború egyik legszerencsésebben járt és legszerencsétlenebbül járt állama között. A hármas bizottság körmönfont jogi fogalmazását a lap egyszerű szavakkal igy értelmezi. A hármas bizottság ténybelileg Romániának ad igazat, jogilag pedig Magyarországnak. Tagadja, hogy a vegyes döntőbíróság kompetens volna Ítélkezni olyan magánjogi kérdésben,amely a román agrárreformból keletkezett. Apponyi gróf beszéde kétségtelenül mély benyomást keltett, de ugyanúgy Titulescu felszólalása is,mely az ügy lényegére világított rá.Megállapít ja, hogy mindkét fél intranzigensen ragaszkodik álláspontjához és ezzel mára genfi tanácsot is két részre osztották,mert pl. Stresemann német külügyminiszter határozottan támogatta Apponyi gróf érvelését, hogy a kérdés tisztán jogi téren maradjon és a hágai döntőbíróság elé utaltassák. A tudósítás különösen kiemeli, hogy Apponyi gróf minden érvelésre hajthatatlan maradt. Ha a tanács egyhangúnak mutatkozna a hármas-bizottság javaslatának alkalmazhatósága'mellett, ugy Magyarország kétségtelenül nehéz helyzetben volna , mert a tanáé s egyhangú határozatát egy kis állam meggondolás nélkül nem utasíthatja vissza. A tudósítás azzal a megalIapitáBsal végződik, hogy az optáns-per súlyos próbára teszi a nemzetek szövetségét. Ugyanerről rövidebb jelentést adnak a
