Lapszemle, 1927. szeptember
1927-09-20 [1330]
A "Temps" /L6/ vezércikkben foglalkozik a leszerelés kérdésével, megjegyezve, hogy bizonyos körökben lehetségesnek tartanának egy leszerelési tervet, melyet a Népszövetség csak akkor fogadna el, ha a genfi jegyzőkönyv aláirva az összes nagyhatalmaktél jogerőre lépne. Ez a gesztus természetesen nem óme semmit, ha a genfi jegyzőkönyv Anglia ellenkezése miatt továbbra is holt betii maradna. A lap megjegyzi, hogy gróf Beradorff kijelentései a népszövetségi gyűlésen világosan leszögezik a berlini álláspontot ós ezért figyelemreméltók. A németek azt tartják* hogy a Német Birodalom leszerelését az összes hatalmak Beszerelésének kell követnie ós ha ez utóbbi nem következik bt, ugy Kémet01* szág is jogosan követelheti a szabad fegyverkezést. Ez a thézia elejéi tői fogva hamis következtetéseken alapszik* Németország leszerelése egy aláirt békeszerződés ós egy provokált háborúban való legyőzetés következménye. Ezért Németország első kötelessége lelkiismeretesen meg felelni nemzetközi kötelességeinek. A lap egyben meg jegyezi, fa németeknek nincs okuk a leszerelés késedelmessége miatt panaszkodni, mivel óvek kellettek ahhoz, hogy őket is rábirják arra * leszerelésre, amelyre őket a versaillesi szerződós kötelezi. - Ugyancsak a "Temps" /VI/ eezércikkben ir az uj népszövetségi tanácstagok választásáról* kifejtve, hogy az a tény, hogy Belgiumot nem választották be a tanácstagok közé 4 rendkivűl kinos benyomást tett. Dacára, hogy Stresemann tüntetőleg Belgiumra szavazott a ^beválasztás nem sikerült és a .herlini"Lokalananzeiger" már azt irja, hogy a választásnál sár nem Vanderveldt, hanem Belgiumon keresztül Franciaország szenv. edett vereséget. Miután az újra való megválasztás lehetősége nincs kizárva a Népszövetség alapszabályaiban, joggal lehetett eljárni, hogy Belgium, amely oly sokat tett Et világ szabadságáért részesülhessen e kedvezményben. A Ispmegjegyzi,