Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-20 [1330]

sitette a magyar kormány azon kérését,, hogy nevezzen ki pétbirót a Roma nia által visszahívott birő helyébe, ez azonban nem semmisiti meg a magyar igazságot* amely nem egy nép* hanem az emberiség és jogigaz sági amelynek győznie kell; A genfi határozat a Népszövetség organikus gyen geáégét bizonyitja, mert a nehéz problémák megoldásának nála egyedüli 4 médja az elodázás - A "Nemzeti Újság" azt hangsúlyozza^ hogy ma is azon a megingathatatlan alapon állunk, ahol kezdet óta állottunk; követeljük a vegyes döntőbiróag Ítéletét és a jogi illetékesség tekintetó• ben nem fogadjuk el birónak a népszövetségi Tanácsot, Fájdalmasan érinti a magyar sajtét Chamberlain angol külügyminiszternek a vita során a magyar állásponttal szemben tanusitott türelmetlensége, amely Magyarországgal szemben szemrehányásokra ragadtat ta Chamberlaint, aki szemérevetette a magyar kormánynak, hogy semmiféle koncessziót nem tett, mig Románia szerinte sokkal konsziliánsabb volt* A magyar sajté ezzel szemben utal arra* hogy a román delegácié könnyen lehetett engedékeny,örömmel fogadhatta el a Tanács elé került javaslatot^ amelynek elfogadása a Tanács által azt jelentette volna* hogy Románia igenis jogosult az erdélyi magyar birtokosok tulajdonát elkobozni. Ez a javaslat aat a kevés jogot is elvette volna Magyarországtól, amelyet a súlyos trianoni szerződés még meghagyott számunkra Különös, hogy bár Románia lázadt fel a vegyes döntőbiróság és ezzel a trianoni szerződés ellen is, Magyarország pedig csak a trianoni szerző dést védelmezte, mégis Magyarországot vádolják makacssággal* éppen angol részről, holott Anglia az, amely a legféltékenyebb módon Őrködik állampolgárai tulajdonának idegen részről valé megsértése ellen, Románia magyar magán vagy ont koboztatott el, Magyarország ez ellen tiltakozott csupán, ez pedig nem makacsság, - Utal a sajté arra is, hogy Cham berlaia az angol közvéleménnyel is ellentétbe került, mert Anglia épf