Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-19 [1330]

latkozat további részeiben Bratianu azon panasakodik, hogy a Duna tor­kolat felett nem engedik szabadon rendelkezni, ami kárára van a roaán. hajózásnak* Azután a román dinasztia-kérdésről emlékezik meg s beisme* rik, hogy a jelenlegi helyzet e téren nem éppen ideális, de miután az egész román közvélemény ezt az uj rendet elfogadta, meglepő, hogy Fran­ciaországban akadnak felelőtlen egyének, akik ezt a kérdést még mindig feszegetik. Végül Románia gazdasági helyzetéről beszél s rámutat,hogy Franciaország hathatósan közreműködhetne Románia gazdasági fejlődósóbm főleg a hitelügy terén. - Bratianu ezen a nyilatkozatán kivül több ujságiró előtt Sománia gazdasági helyzetéről nyilatkozott s rámutatott hogy ma Romániában diszponibilis tőkék vannak. Ismertette a földreform eredményét, amely a földbirtok 90 %-át a parasztságnak juttatta.A régi birtokosoknak juttatott alacsony járadék mintegy 15 milliárd leit je­lent, amely tőke vállalkozásokba fektethető, -/Echó de Paris 15/. ­Walko külügyminiszternek Brimdval folytatott beszélgetéséről az "Oeuvre* /L5/ emlékezik meg, ­A "Temps" /l5/ a magyar-román konfliktus ügyével kapcsolatban beszámol arról, hogy a tanács a jogászbizottság véleményét kérte ki s hogy Chamberlain elhalasztotta Cannesba való elutazását, hogy jelen lehessen a magyar-román ügy tárgyalásán, A lap megemlékezik arról,hogy a magyar delegáció a kérdésnek a hágai nemzetközi biróság elé terjesz­tését ajánlotta, amit azonban a román kormány nem fogadott el, a román ellen javaslatot viszont a magyar delegáció nem tette magáévá.­Maürice flpfefferkom a párisi "Echo des Sports- cimü sport­lap szeptember 17-i vezércikkében "Sgy sportnemzet" cim alatt foglal­kozik a magyar sport mai, nemzetközi viszonylatban is igen magas fej­lettségével. A legnagyobb elismerés hangján emlékezik meg azokról a se* rozatos győzelmekről,amelyeket a magyar sport reprezentánsai a labda­rúgás, atlétika, úszás, vivás, terén az európai nemzetközi versenyek-

Next

/
Thumbnails
Contents