Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-19 [1330]

dések ós a népszövetségi alapokmány flagráns megsértése^ ugy hogy* ha Románia ragaszkddik ehhez a magatartásához,, elvesztené jogcímét az Erdély felett való szuverenitásra* A csehek fokozott fegyverkezósBá ós határerődök kiópitésével akarnak védekezni a békereviziós mozgalom ellen. Mint a lapok jelentik a prágai "Národni Listy" párisi tudósitója beszámol a francia katonai köröknek Csehország védelmére vonatkozó véleményéről. A cikk utal arra hogy Csehországnak ugyanúgy kell védekeznie mint Franciaországnak, tehát határait erősíteni. Ami a francia katonai körök felfogását illeti* ugy az abban foglalható össze^ hogy a csehek stSsatógiai helyzete a Tárában igen erős» éppen ugy mint a románoknak Erdélyben. Az a fontos tehátj, hogy ^bizonyos rendszer alakuljon ki Csehország* Románia és Jugoszlávia hadseregei között,, amely esetben a kisentente Középeurópa legjobban biztosított egysége lenne, A "Szlovák" panaszkodik azon

v hogy a Felvidéken még mindig a csehek foglalnak el minden fontos állami pozíciót* - irja a "Magyarság" s amely részletesen ismerteti* a "Szlovák" e tárgyú cikkét,Schöderblom upsalai érsek a svéd luteránus egyház feje levelet intézett a Turócsanaatmártónban ülésezett szlovák evangélikus presbitériumhoz,; válaszolva egy hozzáintézett magyarellenes memorandumra. Az érsek levelében meleg hangon emlékezik meg Magyarországról s helyesnek mondja azt a megállapítást, hogy az uj határok a békétlenségnek ós jogtalan ságiak az okozói, az uj urak könnyen megkísérlik, hogy visszaéljenek a nemrág megszerzett önálléágukkal, /Magyarország/, Jorga Miklós román történettudós Brassóban és Kolozsvárt tartott előadásait ismerteti a "Magyarság". Brassóban a kisebbségi kérdésről beszélve hangoztatta* hogy a nemzeti kisebbségek közül azokat., amelyeknek régebbi magasabb kultúrájuk van mint a roíiánságnak

2

, tehát a magyarokat és németeket be kell vonni az államélet intézésébe," sőt e-