Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-19 [1330]

jak minden eshetőségre azok normális működését* Most- azonban, minthogy Magyarország nem fogadja el a hármas bizottság javaslatát, a Tanács m bői azt akarja redukálni* hogy ő a Tanács nem tesz eleget egy kötelezettségnek» amelyet a békeszerződés eááhárit* Megszűnik itt a felfogó képesség. Kéri Apponyi a Tanácsot* ne kövesse a hármas bizottságot e* zen az ütem* amely a T

a

nács tekintélyét ellentmondásba hozza a nemzetközi biráskodás egész rendszerével, A Tanácsnak csak politikai ós erkölcsi tekintélye van, mig a nemzetközi bÍróságnak jogi és erkölcsi tekintélye van, különösen annyiban, hogy a jogi tekintély mentes mindenné mü beavatkozástól, "Nincs módunkban a hármas bizottság indítványait elfogannunk, még akkor sem* ha a Tsács azokat magáévá tenné* mert ez ellentmondásba hoznabennünket a békeszerődésekkel és a nemzetközi biráskodás szuverenitásának és érinthetetlenségének nagy elvével.

1 A nagy politikai kérdés, amely előtt itt állunk, nem az, hogy megszabaduljunk egy mulo* kényelmetlenségtől,hanem inkább az, hogy ne sodorjunk veszedelembe olyan építményt* amelynek felépítésén fáradozunk, ne vészedéimeztessük a nemzetközi biráskodás tekintélyét* ne ártsunk sem a Tanács tekintélyének, sem a Népszövetség iránti bizalomnak,' A jog fenntartásáról, vagy eltörléséről van itt szó* mi ezen a téren vagyunk ós saradunk, Kéri végül elsősorban a hármas bizottságot* tegye ujabb meg dontolás tárgyává a határozatokat, amelyekre jutott* ha pedig a hármas bé? zottság ezt nem tenne* kérve kéri a Tanács tagjait, hogy ne menjenek arra a lejtőre, amelynek végén megmutatta az örvényt. Végül közvetie:nül Titulescuhoz fordult és kéri őt csatlakozzék ő is azon törekvésünkhözg* amely a nemzetközi biráskodás tekintélyének megőzését akarja biztosítani*' Kéri Romániát, járuljon hozzá ahhoz, hogy az előttünk fekvő jogkérdés bírák által intéztessék el. Titulescu Apponyi beszédére adott válaszában már a márciusban a Tanács elé terjesztett argumentumokat használta* azt hogy Romániára nézve politikai létkérdésről van szó, amelyet nem lehet jogi szempon-