Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-17 [1330]

kellett volna, Magyarország nem kérte, hogy a békeszerződést interpre tálja a jogászbizottság, ' hanem hogy gondoskodjék pótbirák kiküldésé• ról, Man överrel állunk itt szemben, a jogszábizottság döntése azt bizonyitja, hogy pressiiós politikai eszközzé változtatták át az igazságoW - A "Pesti Hirlap* vezércikkében Bákosi Jenő szemrehányja a. Népszövetségnek, hogy a magyar ügyet igazságtalanul és objektivitás . * nélkül kezelte. A tanács látja a mi igazunkat* de mindenáron azt sze» retné, hogy a románoknak is igazuk legyen. A Népszövetség amint látjuk, még a békeszerződéseket sem tudja megvédeni azok ellen sem. akik érdekében e békél: a párisi békegyárban kószültek

w Ugy látja Rákosig hogy ezt a pert elvesztettük s csak magunkra és Európa közvéleményének éa lelkiismeretének felébredésére számithatunk, mert a Népszövetségben nem az igazságosság* hanem a békemüvek szelleme uralkodik.Stresemann a magyar-román birtokpert rendkívül nagy jelentő_ sógünek mondja, mert precedensül fog szolgálnt, lémetországnak is sok hssonló ügy© van fitegőben,' Ezért óriási jelentőségűnek tartja, hogy a döntőbíróság funkcióját teljesíthesse akadály nélkül* mert ha a polia tika befolyást gyakorol a döntőbíróig működésére, akkor az egész intézmény feleslegessé válik* /tJjság/CA stockholmi "Svenska Dagbladet" a Tanácsnak a magyar-romái konfliktusban tanúsított magatartását jogi botránynak mondja s attól tar t, hogy ebben az esetben is a rókahuncutság fog győzni* nem pedig az igazság, A békeszerződés határozottan kimondja^ hogy Románia nem sajátíthatja ki az ottani magyar magántulajdont, s ha ez mégis megtörténik amagyaroknak joguk van a nemzetközi döntőbírósághoz folyamod ni. Amit Románia csinálj az nem kisajátítás, hanem elkobzás volt. Most pedig egyszerűen szabotálja a dontőbiróságot^ s a Tanács valósággal szájkosárrsndszert teremtett a Népszövetségben s nem engedte meg még azt sem* hogy a magyar-román ügyet a közgyűlésen felvessék.