Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-16 [1330]

gázolni a magyar jogot, pedig a paraszt támogatása cimén végrehajtott füldrablás sem szociális reform, hanem panama volt« * A Romániában éld zsidóság elnyomott, jogfosztott helyzetéi *Bebi5tWÍ«CWwt«»aB mm'' mm mm**' mm ' mm mim mm mm' TI- — — • • mrr i~ r~ ni i i-t ről számol bs a "Pester Lloyd" esti lapjának hosszú oikke« A oikk~rá* Sí x mutat, hogy Romániában a bélé szerződések ellenére a magyar zsidóság semmiféle jogot nem élvez, magyar anyanyevlét nem használhatja , isko* Iái nincsenek,, a zsidógyermekek csak románul tanulhatnak, az egyetemről re \ nem numerus clausussal, de véré s/ve réssel zárják ki a zsidó hallgató-* kat, s a zsidót birői védelem mellett büntetlenül lehet legyilkolnia* mint ez Falik zsidó diák esetében történteA trianoni határok stratégiailag rendkívül, hátrányosak a •^•••^•••v — — — — — — — — — — — — — _ — _ _^» kisententera nézve, * ezt a kérdést fejtegeti Sróter István volt honvédelmi miniszternek legut óbb"Hem! Nem 1 Soha!" cimen megjelent kis könyve, melyet valamennyi lap ismertető A szerző sorra veszi a cseh, román és szerb határokat s kimutatja, hogy azok stratégiailag egyéne* sen veszedelmesek azz ut4dállaaokra

0 A cseh határ Duna*vonala ideig* lenes határnak volt szánva^ mert a békeszerződés 51*ik cikke értelmé* ben Csehország Pozsonytól délre a Duna déli partján katonai műveket nem épithet .« De azért is tarthatatlan ez a Duna-vonal,' mert a tőle északrafekvő területen széles magyarlakta sáv huződik

0 A trianoni határok Romániára is veszedelmesek, mert ugyancsak mély magyar lkaos* ságu zóna övezi a határvonalat* De a szerző szerint a Rothermere lord által javasolt uj határok is előnytelenek stratégiai szempontból a kisententera és éppen ezért Sréter olyan határokat rajzol meg kőny* vében, amelyek a Rothermere*conalnál nagyobb területeket adnak vissa ifegyarországnak

s de viszont stratégiailag előnyösebbek a SZOÜB zódálla* mokra

9 mint a Rothermere*vonal«* Benesnek a •1*Esprit International" cimü folyóiratban a fcisententeról megjelent cikkét bonoolja a "fester Lloyd" esti lapja rámutat, hogy Benes akaratlanul is elismeri, hogy a kisentente egyet-