Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-10 [1330]

jogviták, amelyeknek elintézésére a békeszerződés a vegyes döntőbiróságot jelölte ki, A román válasz erre az volt, hogy Románia azt követi összes te

s hogy Magyarország mondjon le a román agrárreformmal kapcsolatos/vitáknak dönt őbirjoság elé való terjesztéséről^ vagyis fenntartás nélkül ismerje el a román álláspontot, ami végeredményben nem volna más, mint a békeszerződésnek Magyarország kárára való revíziója., s az eltörlése a békeszerződés azon cikkének;, amely a szerződésbe Magyarország kifejezett. . kivánságára került bele azért; hogy az idegen államok területére került magyar birtokok birtokosainak érdekei megvédessenek. Erről a román követelésről a semleges diplomaták és publicisták röviden és velősen azt mondották, hogy ez bolondság. Ezért törtónt aztán az; hogy a "j. d,Gen eve" nem folytatta az indiszkréciót odáig, hogy a roma javaslatnak a tartalmát is közölje. Unden volt svéd külügyminiszter, aki Svédország népszövetségi delegátusa volt* akkor, amikor a magyar-román birtokperek ügye először került a Népszövetség elé, a "Pester Lloyd" esti lapjában foglalkozik a kérdéssel. Miután megállapítja, hogy az ügyben voltaképpen a dontőUráskodás alkalmazása a lényege rámutat; hogy ez a kérdés valamennyi államot egyaránt érdekel. Részletesen ismerteti az ügynek előzményeit,, s kimutatja, milyen hamis az a román érvelés,;; amely az 1923-ban Román nia és Magyarország között folytatott eredménytelen tárgyalásokat ugy szeretné feltüntetni, mintha ott a birtokpörök kérdését rendezték volna, Románia ezen álláspontja teljesen tart aha tat lan, Unden jelen volt azokon a nyilvános ós titkos tanácsüléseken, ahol az ügyet tárgyalták ós teljesen kizártnak tartja, hogy a Tanács bármelyik tagja is ugy értelmezte volna ezekeé a tárgyalásokat, mint ahogy Románia feltüntetni szeretné. A Tanács nagyon jól tudta, hogy a kérdés még a Tanács elé fog kerülni, ha a két fél, Magyarország ós Románia nem tudnak megegyea4 ni, mint ahogyan nem is egyeztek meg, Unden szerint a Tanács kétféle-