Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-10 [1330]

Apponyi Albert groi a Népszövetség közgyűlésen hatalmas beszédet mondott, amelyben a mai világprobléma legfontosabbjaira kitérkedett. Miután kifej tette, hogy emberileg lehetetlen a Népszövetség céljait máról-holnapra megvalósítani, inért a fejlődés utja fokozatos evolúció, szembeszállt a Népszövetséget ért kritikákkal, amelyeket igazságtalanoknak minlsitett. A genfi jegyzőkönyvvel kapcsolatban megjegyzi, hogy miután ezt a jegyzökönyvet a nagyhatalmak meghasonlása elejtette, a magyar kormánynak a jegyzőkönyvvel szemben eddig követett aartózkodó magatartásától nincs oka eltérni* Ezután a Népszövetség tevékenységének mérlegét állítja fel az aktívák közé egyrészt a gazdasági világértekezlet sikerét, másrészt a locamoi egyezményekben testet Öltött közeledést állítja. Nagy elismeréssel szólt azoknak az államférfiaknak munkájáról; akik ezt a közeledést létrehozták. A Népszövetség passziói között mindenekelőtt azt az igen hiányos eredményt állítja,' amelyet a Népszövetség a nemzeti kisebbségek védelme terem ért el a maga jelenlegi tökéletlen szervezete utján. Kitért itt Apponyi Uello Francora, Brazília volt delegátusának két év előtt a Népszövetségben tett azon kijelentésére, hogy a kisebbségek sorsa a beol4 vasztás kell hogy legyen. Reméli Apponyi, hogy ez a beolvasztás csak politikai beolvasztást akart jelenteni, mert ha azt akarta volna jelenteni;, hogy a kisebbségek faji és kulturális jelleg* eltűnjön, akkor minden erejével tiltakoznia kell az ilyen értelmezés ellen, Hiszi»hogy a Tanács tagjai csak politikai beolvasztásra, az állammal szembeni polgári kötelességek loyalis teljesítésére gondoltak a kisebbségekkel kapcsolatban, /Öélyesiós/ Az illetékesek helyesléséből örömei látja,hogy* igaza van, a magyar érdekek szempontjából azonban az is szükséges,

1 hogy a most tett nyilatkozatra autentikus jellegű magyarázatot kapjunk,To-