Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-09 [1330]

Magyarors-zág. "A Népszövetség ós Románia" c. alatt a "W.Gazette" /b/ vezércikke a magyar-román kontroverzia elintézését sürgeti, Rámutat

5 hogy a magyar kisebbségek sorsa Romániában egyike a békeszerződések legsulyosabb következményeinek, A román kisebbségek egyes sérelmei orvolásának örve alatt a magyarok nagy tömegei kerültek román uralom alá. Ezek a magyarok, irja a "W.Gazette" politikailag érettebbek voltak mint a roso mánok ós felvilágodottabb kormányzati rendszerhez voltak szokva. Bármi voltak az erdélyi románok sérelmei a háború előtt nem tagadható, hogy ugy kezelték őket mint akiknsk .határozott jogaik vannak. A magyar kisebbségek sérelmeit elemezve a "W.Gazette" azután kiemeli, hogy a roma kormány önkényes eljárását flagránsan illusztrálja, hogy visszavonta képviseletét a vegyes döntőbíróságból, amelynek nem ismerte el illetókésségét dacára annak, hogy a trinaoni szerződés állitotta azt fel az ellentétek elbírálására. A "W.Gazette" beismeri, hogy Románia politika ugyan okokat hozhat ml mentségül, de ezek nem igazolhatnak egy ilyen önkényes eljárást. Ezek az esetek, irja a "W.Gazette" korántsem merítik ki az iritációra szolgáló okokat, amely iritáció veszedelmesen forrong az erdélyi magyarok közt.- Ezeket az okokat legjobban szemlélteti egy eli kelő magyarnak most megjelánt könyve, amelyből nyilvánvalóvá válik, hogy a magyar kisebbségek kérdésével a Népszövetségnek fel tótlenül fog lalkoznia kell. Anglia számára megnehezíti az ügyben való határozott állásfoglalást az a körülmény, hogy annak idején elutasította a mandátum bizottság határozatát. És noha a két eset nagyon különbözik egymás tél, irja a "W.Gazette", Anglia ezzel tápot adott annak az amugyis ala pos feltevésnek, hogy a Népszövetség el tud bánni a kis nemzetekkel, de nem a nagyhatalmakkal, A ma^ar-román kérdés, amióta a Tanács utol-