Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-09 [1330]

zi, hogy Lapradellenak a trianoni szerződés 250-ik cikkére vonatkozó értelmezésének ellentmondanak Uillerand és Politia, akik a román államot képviselték a magyar-román bíróság előtt, Millerand szerint a kordém cikk csak a háborús jellegű elkobzást tiltja meg, Politis szerint pedig a magrar optánsoknak nincs joguk privilégiumhoz, amikor a román állam közérdekből a magyar birtekosokai.a romén birtoksokkal egyenlő feltótelek mellett kisajátította. - Lapradelle cikkéből részletes kivonatot közöl a "Figaro" /&/ is.A "Temps" /6/ röviden ismerteti a "Pester lloyd"-ban ós a "Budapesti Hirlap

B-ban a magyar-román döntőbírósági üggyel kapcsolatban legutóbb megj'íient cikkeket."A trianoni szerződés területi határozmányai" cinsm az "Ere Nouvelle" /5/ azt fejtgeti, hogy éppen a trianoni szerződést előzte meg a legtöbb tanulmány és vizsgálat. El kell ismerni, hogy Apponyi mint a magyar delegáció vezetője Magyarország védeimétan az összes többi volt ellenséges delegációkat felülmúlta, ugy hogy a békekonferen fia teljes részletességgel ismerte a magyar álláspontot, s joggal Írhatta Millerand levelében* hogy a trianoni szerződési "érett megfontolás eredménye". De különben is a szövetséges ós társult hatalmak felhatalmazták a magyarországi határmegállapité bizottságokat arra*' hogy jelentést tegyenek a Népszövetség Tanácsához oly esetekben, ahol a szerződésben kijelölt határ nem felelne meg teljes pontossággal a néprajzi vagy gazdasági követelményeknek, Magyarország tehát ériási el&yt és garanciát kapott: a békekonferencia beleegyezett abbai hogy munkáját ellenőrizzek és esetleg revideálják nemzetközi szervek a Népszövetség égisze alatt, fi bizottságok munkája a cikk szerint nagyon lelkiismeretes ós elfogulatlan-volt. Pl. a magyar-eseH;határmegállapité bizottság 192^.-. július 27-től 1925. május 13-ig dolgozotta bizottság tagjai a helyszínen részletesen tanulmányoztáka néprajzi, gazdasági és más viORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció •-"