Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-09 [1330]

A.de Lapradelle párisi jogászprofesszornak "Lausannetol Genfig" c. cikkét, amelyben a magyar-román birtokperekkel s az azzal kapcsolatos döntőbírósági konfliktussal floglalkozik, a "Temps" /5/ közli. A "Temps" bevezetésül megjegyzi, hogy már előzőleg utalt annak az elvnek a fontosságára, amely szerint az állam szuverén módon rendelkezhet saját területén s amely elvet a román álláspont hangoztat. Éppen ezért Lapradelle cikkét a lap eddigi álláspontjának fenntartása mellett közli. Maga a cikk, - amelyet a mai magyar lapszemle részletesen ismertet - azokból az elvekből indul ki, amelyeket a nemzetközi jogi intézet legutóbb Lausennaben tartott értekezletén szögeztek le.. utaía cikk arra, hosy a Népszövetség előtt fekvő ügye az erdélyi magyaroknak Bendkivüli fontosságú. A magyarok a trianoni szerződés 25U.-ik cikkében biatosittattak arról, hogy erdélyi birtokaik mentesülnek az elkobzástól, már pedig a román agrárreform a magyarok szemében elkobzásnak tűnik fd mert a nemzetközi jog. régi elvével ellentétben nem kaptak kisajátított birtokaikért őket jogosan megillető kártérítést, ismerteti a cikk a magyar birtokosok által indított porok sorsát egész aaaig

s hogy a romai kormány visszahívta képviselőjét a magyar-román aontoniroságbol. jogcsult-e temánia, veti ft*i a kérdést a cikkiré - arra, hogy kuifoiuiek birtokai*, a háború után ellenérték fizetése nélkül kisajátítsa. Másrészt pedig szabd-e Romániának megakdályozni a nemzetközi jogszolgáltatás folyását akkor, amikor egy a Fbmánia által is választott döntőbíróság, melynek döntését más esetekben elismerte, a maga illetékességére nézve a román állásponttal ellentétesen dönt. Lehet-e e két pontban valakinek akármilyen kéltsége. A iusannei konferencia kategorikusan leszögezte a nemzetközi jog azon alaptételét, hogy a külföldi állampolgárokkal szemben az állam részéről való elbánás egyenesen a nem-