Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-09 [1330]

összeütközéseket tárgyalja a szintén párisi lapokból vett idézetekkel s végén annyit kommentál, hogy igen kevés idő telt el még a háború óta ahhoz, hogy Románia higyjen a nőmet Schüeking őszinteségében* "Ránk nősve Schücking ur ós társai báránybőrbe öltözött farkasok. De meglehet^ hogy a jövő geaerációk mást hisznek." A lap másik cikke "Titulescut szabotálják a magyarok* cimü. Nem a kormánytól ellenőrzött távirati forrásból értesült róla Genfből, hogy Románia és Magyarország között méjris csak raegimdult a tárgyalás, ha csak közvetve is. Nem Örvend neki,mert jobban szeretné, ha igaz volna, hogy Titulescu annyira megnyerte Chamberlain szimpátiáját és támogatá sátj hogy a román, álláspont fog győzni* Titulescu személyileg is érdekelve van ebben a kórd'sben, mert a kudarc aljasába került* Éppen azért nem hisz ezekben a tárgyalásokban* Ellenbon Titluescu, alig, hogy tsgőrkezett Genfbe, bankettet adott az oda összegyűlt ujságiróknak.'*Hogy ő szinték legyünk, ezt a gesztust Ízléstelennek találjuk. Nem mi voltunk hivatottak bankettadásra, amikor Genfbea nagyobb, hatalmasabb és tekintélyesebb államok képviselői vannakv Hogy banketet adjunk, araikor nem kötelességünk, azalatt 'kölcsönért szaladgáljunk a vila.frban,' kissé merész dolog. Erkölcsi szempontból legalábbis.De azt hittük, hogy 'Titulescu, ha tapintata nincs, de legalább intelligens éa tudja mit csinál. Mert erre is szükség van. És Íme, itt vannak az eredraáayak ; a magyaroknak kedvező táviratok s ráadásul hamis hírekkel. Még ha a magyar távirati ügynökség adta volna le őket) De nem az adta," k magyarok tehát bankett nélkül is e redőnyt érnek el. - Aa A4averul /?/ hosszabb jelentést közöl a genfi tárgyalásokról és magyar manőverre mutat rá, melyet nagyon fontosnak tart. Közli Gajzágó követ március 7.iki beszédébe, azt a részt, hogy xtomunia aa arbitrázs elleni küzdelmével a népszövetség lé tőt támadja meg, • á magyarok most ezzel a tétellel akarnak sikert érni el,holott mint Titulescu sikeresen rámutatott, 1523-ban maguk is arbitrázs-szerüleg belenyugodtak az agrárpereknek naoirSftflwri i * VÍ

;

..„^