Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-07 [1330]

A / Külpol i t i k a . A "Temps" /$/ vezércikke a Népszövetség Tanácsa elé kerülő tárgysorozattal foglalkozik és ugy látja, hogy a szőnyegen forgó kérdések egyike sem kapitális fontosságú. A danzigi szenátusnak Lengyelországgal folytatott vitájában, amely arról szól, hogy tiltassák meg a Westerplatte-n lengyel muBicióraktárak létesítése* a "Temps" a lengyel álláspontot támogatja és azzal ér\rel

9 hogy m&után a Tanács ebben a kérdésben már évekkel ezelJtt döntött, a Népszövetség tekintélyét sértené, ha a már hozott döntéseket később megváltoztatnák. A cikk ezután a magyar-román döntőbírósági üggyel foglalkozik s leszögezi, hogy Romániának az ügy lényegére nézve kétségtelenül igaza raa, mert itt az állami szuverenitás elvéről van szó, amire nézve egy kormány sem engedhet. A cikk szerint a román agráaieformot egyformán hajtották végre a régi királyságban ós Erdélyben. A magyar panaszosok a döntőbÍrósághoz fordiltak, amely* jóltehet csak egy román törvénynek román terülten való alkalmazásáról volt szó* illetékesnek mondotta ki magát,, A bukaresti kormány erre egyszerűen visszavonta a döntőbíróságból a maga képviselőjót, hogy megakadályozza azt, hogy esetlec: egy érdemi döntéssel meg ne sérthessék a rónán állam szuverenitásának elvet. Idézi a cikk a trianoni szerződés 239-ik pontjának a döntőbíróságok összetételére vonatkozó passzusát s végül megállapítja, hogy a szembenálló magyar ós román álláspont között transakcic nem igen lehetséges, A Tanács döntése előtt van most az ügy, de annyi bizonyos,' hogy minden nemzetet egyaránt érdekel az állami szuverenitásnak megvédése akkor* amikor az államnak saját területén alkalmazott törvé^ről van szó. A "Temps" /4/ vezércikke elégtétellel állapítja meg, hogy a belga kormánv • ogyJr \QA3g elvetetté azt a tervet, amely szerint bel-