Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-30 [1330]

Ián azt a beszélgetést, mely Brtand és Streeemann között folyt le a népszövetségi épület folyosóján és amely semmi esetre sem birt olyan jelleggel, mint azt megkívánhatná a Paris és Berlin közötti problémák megvitatása* Stresemann hosszasabban beszélgetett Brouckere- *l

t a bel" ga delegátussal, mi arra enged sejtetni, hogy ellensúlyozni akarta a rossz hatéet keltett tannenbergi beszédet ugy Francziaországgal, mint Belgiummal szemben. A "Temps" megjegyzi, hogy kétségtelen, hogy Hinden* burg elnök beszéde súlyos politikai hiba volt és szükséges,, hogy Ber lihben megtudják* miszerint a franozia és belga nemzetek nem engedhetik meg az uj Németországnak, mely még teljesen át van hatva a Hohen zellernek Németországának szellemétől, a háborús felelősség kérdésé nek felvetését, melynek igazsága a történelemben már úgyis végleg meg van ál lap itta Barthou szerint ez az igazság képezi Francziaország és Belgium erejét azért, mert ez az ö becsületük* A német újságok ugy van« nak értesülve, hogy a Rináeriburgnak adott válaszok következtében Stre « aemann nem hajlandó aláirni azt a közös kommünikét, melyben a berlini és bfüeszeli kormányok lemondatnak arról a vizsgálatról, melyet a belga franktireurök ügyében kellett volna lefolytatnia Ha ez a tény valónak bizonyul, er. ismét csak azt b ize nyitja, hogy Berlinben egy uj szellem kerekedett felül s hogy ezzel Streeemannak számot keli vetnie... Szek után nem lehet csodálkozni, hogy a népszövetségi közgyűlés utolsó napján a. politikai atmoszféra kissé nyomott volt Genfben* Az "Ebho" /28„/ irja* hogy a német közvélemény arcátlan megvetéssel fogadja Barthou beszédét., Az a reakció, melyet Hindenburg elnök beszéde Németországban és Francziaországbaa kiváltott, megmutatja» hogy hol van a nehézség a franczia-német közeledés terén. A francziák ugy gondoljak*