Lapszemle, 1927. szeptember
1927-09-29 [1330]
A. trianoni s z er z od é snemhogy nem veszi el a magyar honosok jogait,a nemzetközi jogban gyökerező jogokat, hanem kimondottan elismeri azokat, Blvenai birtokukat az átengedett területeken, anélkül, hogy megfelelő kárpótlást fizetnének megelőzőleg érettük, világos megsértése a szerződésnek..,Az átengedésben részesülj állam semmiféle törvényhozása nem foszthatja meg a magyar honosokat jogaiktól.,.. .Az én véleményem az; Hogy a nemzetközi jogazabályok és a békeszerződés kifejezett előirásai szerint a magyar honosoknak joguk van összes jogaikat megtartani az átengedett területeken levő birtokaikra, Hogy a romín agrártörvények és a fortiori közigazgat ..si rendeletek a román kormány részéről nem foszthatják meg Jket jogosan e joguktól, sem nem fogadhatók el védelmül a periratokban, még ha e törvények kötelező hatálmuaknak tekintendők ia a román alattvalók birtokait illetőleg,..Hogy az 19cil.-i júliusi román törvény a magyar honosokat rosszabb helyzetbe hoLza, mint a román alattvalókat, és hogy bármely megkülömböztetés e honosokkal szemben ellentétes a nemzetközi jogelvekkel és a szerződés betűjével éa szellemével... és végül hogy a vegyes döntőbíróságnak joga és kötelessége foglalkozni és határozni azokról az igényekről, melyeket eléje terjesztettek és hogy a szerződést aláiró összes teleknek tisztelni kell és megvédeni helyzetét és hatáskörét," amint azt a szerződés előirja„ Dr. Hugh H.L a Bellot t ki a Nemzetközi Jogi Társaság tiszteletbeli titkárja és tanár a hágai nemzetközi jogi akadémiánm még kife~ jezetteob. Azt mondja: Egy nemzet törvényhozása nem .érvénytelenítheti a szer-s ződésben foglalt rendelkezéseket és a román kormány állítása, hogy ily törvényhozás /még ha igaz is volna az átengedett területekre, amint nem az/ gazdasági és társadalmi szükségszerűség, teljesen irreleváns, /A rendelkezések^ amelyekre dr. Bellot hivatkozik nemcsak a. trianoni szerződés ¿50. cikke, hanem az 1919 december ¿¿0.-1 párizsi szerződés 1. és ó. cikkei is/„ - A román kormány azt állítja, hogy egy független, szuverén állam fel van jogosítva a hatásköre alá esőminden magántulajdont kisajátítani a közérdek szempontjából és hogy a földreform a közérdek fogalma alá esik. jü z igaz, de fenn kell fo-
