Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-29 [1330]

mely azt mondja e hogy a magyar közvélemény még mindig annak a meg le petésnek a hatása alatt állmelyet Chamberlain genfi magyar-ellenes álláafoglaláBa keltett a magyar-román konfliktus dolgába** Rothermere lord akciója ezt a hatást nem képes ellensúlyozni. A tudósítás ismer-~ teti a magyar sajtóban megjelent azt az állltáat, mely szerint Angliának a romániai petróleummal kapcsolatos érdekei voltak befolyással Chamberlain magatartására* Ha ez igaz, ijr az "Arbe iter zei*tung" , akkor a magyarok kilátásai a jövőre sem biztatók* Sterényi József báró a "Heues Wiener Journal" 28.-i számában kifejti azokat a lehetőségeket, melyeknek fennforgása esetén véleménye szerint az uj Középeuropa kialakulhatna. Ennek legbiztosabb eszköz*, mondja

c az érdekelt államok kőzött gazdasági téren és a vámok tekintetében létesítendő megegyezés volna, mely az egyes elemek politikai függetlenségét nem érintené. Sterényi elsősorban kivánatosnak tartja a német-osztrák gazdasági csat lakozást, melyhez idővel Magyarország is társulna. Sterényi azt mondja hogy csak olyan Középeuropát tart lehetségesnek, melynek a német birodalom, Trancziaország és Olaszország tagjai. Az uj Középeuropa csak Így létesülhet, ha előzőleg véglegesen tisztázódik a német-franczia viszony. Magyarország külpolitikai orientációját a német-franczia ellentét rendkívül megnefcpziti. Csak természetes, hogy Magyarország a német birodalommal intim viszonyra törekszik, de a francziák a német birodalomhoz való minden közeledést Francziaország ellen irányuló akciónak tekintenek - minden alap nélkül. Magyarországnak Franoziaországhoz való közeledését ma már csak Pranczlaorszagnak az utódállamokkal szemben követett politikája akadályozza^ de remélhető, hogy Trancziaország ezen államokkal szemben tanusitott magatartását a rajnai kérdés likvidálása után meg fogja változtatni;, ami Magyarország számára lehetővé fogja tenni a francziákhoz való közeledést* Az "Arbei-