Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-28 [1330]

1927* ezept. 28,. fölötti aggodalmakat tolmácsolta. Nagyon fontos volt, hogy a Népszövetség eltüntesse azt a benyomaet, hogy a leszerelés problémáját<> amely a biztonság kérdésének van alávetve, ne tudja megoldani. A német külügyminiszter készségét jelentette ki a döntőbíróság, a biztonság és a lefegyverzés problémáját illető közreműködésére, azonban szavai mégis azt a benyomást keltik, hogy a németek ugy gondolják., miszerint a leszerelés lehetséges, eöt s/zükaéges le még a jelen helyzetben te, mikor franczia vélemény szerint a biztonság teljesen elégtelen* Hogyan lehetne fenntartás nélkül aláírni Stresemann nyilatkozatalt, mikor még csak tegnap a Deutsche Osfbunde kongresszusán Rheinhaben kijelentette, hogy Németországnak mindenekelőtt meg kell akadályoznia, hogy oly egyezségek jöjjenek létre, melyek kizárnák egy határrevizió az reménységét, Ha általános szellem nem változik Németországban, akkor mindaz, amit Genfben a béke megteremtésére elkövettek, nem fog jelentős eredményeket hozhatni- A *Débats

N /26./ szintén vezércikkben fos* lalkozik a béke problémájával ós Stresemann "beszédével A lap megjegyzi, hogy Stresemann kijelentése szerint komoly veszedelmet jelentene,ha a leszerelést illetőleg nem tudna határozatot hozni a Népszövetség* A "Débate* kiemeli, hogy garancia nélkül lehetetlen lenne a leszerelésre gondolni, mert a kisebb és egész kis országok Így feltétlenül rabszol* gaságba kerülnének* Nem kell elfeledni, hogy Stresemann a háború előtt hü követője volt Bismarcknak és a háború alatt egyik legcinlkusabb annexionistája a német bircdalomnak,. Most a leszerelés politikájában Stresemann egy uj módot lát, amellyel fel lehetne fegyverezni Németországot, még pedig éppen azon a napon, minőn a perlekedő országok fegyvertelenül állnának vele szemben* A genfi jegyzőkönyv hires mottója szénben:/ val ./döntőbíróság, biztonság és leszerelés, német részről szt állítják fel: leszersiés, dőntöoiróeág, felfordulásé BSLÜGYBK* 4X «Vftti*" VeVérolakWa Uja*a Szovje* pénzügyi ajá&latáz illetőleg ***** aotftt Itoezkvásak. épp annyit jelent, mint pénzt fordít a" • _ * X-í mim'*— ÁtmL ttmxm ri^lmxrm t étmtmttM lflrt n>4 1 1 4 A*. V4f Int*