Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-28 [1330]

lárdabb KÖzópeurópát kell teremteni. Paléalogue azért azt ajánlotta, iogy a magyar nyelvterületek maradjanak meg Magyarországnak, amely igy áletképes és tetterős gátat jelent a Szovjet ellen. További francia jairaslat volt az, hogy Magyarország mintegy 100.000 f&iyi hadsereget álLithatfel, melynek felszereléséről a francia kormány gondoskodik s anellyel a rutén földön keresztül Lengyelország segítségére kellett volía indulnia. A magyar kormány, amelynek akkor Simonyi-Semadam Sándor irolt a miniszterelnöke hosszas megfeitolás tárgyává tette ezt az ajánlatot, amelyet Anglia nem jó szemmel nézett. Közben a helyzet azonban iramai gyorsasággal megváltozott

5

Wey*gand francia tábornok a reorganizált lengyel hadsereggel kiverte az oroszokat Lengyelországból, a ma-/ ryar katonai intervenció szüksége tehát nem volt többé sürgető, a fran3iák ajánlataikat visszavonták s igy jött létre a trianoni béke.Románia félrevezette a Népszövetséget a magyar agrárpöijk tekintetében. A "P9ster Lloyd" és a "Budapesti Hirlap"hosszabb cikkben fogLalkoznak azzal, hogy Románia külföldi propagandája Genfben azzal érrelt* hogy Románia szociális érdekből volt kénytelen a magyar birtokocat kisajátítani s hogy a párisi vegyes döntőbíróság előtt egyedül magrar nagybirtokosok perelték Romániát kisajátított földjeikért. Ezt a román állítást mindkét lap cikke vakmerő hazugságnak minősiti. A valóság az, hogy a párisi vegyes döntóbiróágnál 285 peres fél ügye vár elintézést. Ezek közül 170 szegényjogon perel. 15 féltől egy-öt hold terjedelmű földet, 15 féltől 5-20 terjedelmű földet vettek el, vagyis L 285 parelő fél közül 30 volt 20 holdon aluli törpebirtokos. 49 peres fél 20 holdtól 100 holdig terjedő ingatlana elkobzásáért, 47 peres fél sédig 100-200> holdig terjedő birtokáért fordult a döntőbírósághoz. A Bukarestben 300 mágnásnak elnevezett megrabolt magyar alattvaló közül oajdnem a fele tehát, vagyis 126 perlő fél, vagy törpe, vagy kis: ós