Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-01 [1330]

A Népszövetség szeptemberi ülésszaka s annak Magyarországot legköezelebbről érdeklő pontja a magyar-romáa döntőbírósági ügy foglákoztatja elsősorban a magyar sajtót* A "Budapesti Hirlap" vezércikke miután ismételten hangsúlyozza^ hogy a kérdés tisztán jogi kérdés, amely politikamentes hozzáférhetetlen bÍróságot követel, rámutat,hogy a trianoni szerződés 250.-ik cikke s talán még keményebben a Bománia s a szövetségesek között Parisban 1919«december 9-én létrejött kisebbségi szerződés ünnepélyesen deklarálták* hogy aragyar állampolgároknak Romániához csatolt részeken levő javai nem eshetnek lefoglalás vagy fá számolás alá. Megengedheti-e Anglia, Franciaország, Olaszország, Belgizm, de sőt Románia büntet ők édexe is,, hogy valaki büntetlenül birtokokat raboljon, mint azt a román kormány tette* Románia, mikor látta, hogy a magyar birtokosok pőréire nézve a magyar-román döntőbíróság illetékesnek mondotta magát 8 érezte, hogy a biróság döntése előreláthatóan kedvezőtlen lesz reá* az erőszakhoz fordult, visszahívta biróját, sőt igazi balkáni észjárással bepanaszolta a vegyes döntőbíróságot a Népszóvétségnél.. S a Népszövetség egyre halogatja a döntést, kibújik a szerződésben foglalt kötelezettsége alól, Magyarország azonban kérlelhetetlenül követeli, hogy a népszövetség tegyen eleget jogi kötelességének. A magyar közvélemény dacosan; pardont nem ismerve nézne az oly magyar kormányra, amely e kérdésben meghátrálna. A magyarság jogérzéke azt mondja, hogy ha a Népszövetség nem teljesiti kötelességét; akkor Romániával szemben Magyarországot sem köti a békeszerződés* sem pedig a békeszerződésen alapuló más birói itéletr, Magyarország jogot, birót kér, nem nyegle kompromisszumot, ravasz kitérést a népjogok érvényesítése elől. A trianoni szerződés, sőt a Népszövetség becsülete van itt szóban. Farsangi tréfára mint azt Bethlen Magyarország nevében meg-