Lapszemle, 1927. augusztus

1927-08-30 [1329]

Mindenesetre beszélni fog

3 mert a természet falruházta kellő önhittséggel ős beszőlni fog elegendő lelkiismeretlensőggel,mint a Dacia népgyüléseih egy ripacs-szinész mozdulataival ós frazeológiájával. És nevetségessé fog tenni bennünket^ És ennek a meg nem érdemelt megaláztatásnak,melyet az országnak szerez,felelősségét nem ez a bukaresti külvárosi vidám személy viseli, hanem a Bratianu-kormány,mely ilyen képviselőkkel kompromittálja az j ország presztizsőt. Kisebbsé

gi ügye _k_.j.—, Az ^^-mi A>.h/ | liberáli

sok kJse

bb^éA-E^iJJMia olmn hoz egy fejtegetést, melyet az erdélyi Hirlap,Keleti Újság,Brassói lapok /2Q/ is átvesz, A cikkiró megokolja, hogy Bratianu miért nem kötött választási kartelt a kisebbségekkel, Bratianu az ország nem-román lakosságát két osztályba sorozza : az elsőben a zsidók, a másodikban, a magyarok, bolgárok, ukránok s bizonyos mértékben a szászok foglalnak helyet

0 A zsidók nem irredenták,a többiek azonban nyelvüket és kultúrájukat meg akarják tartani, tehát irredenták^Ezek a népfajok, valahányszor érdekeiket sértve látják, Genf felé fordulnak

c A miniszterelnöknek a Népszövetségről azonban megvan a maga véleménye és ez az, hogy sohasem tudja a maga akaratát rákényszeríteni egy államra. Baért a miniszte elnök a panaszokkal nem törődve még inkább az egységes állam eszméjét vallja korlátlan nemzeti szuverónitássalr. Nem akarta,hogy a választást a kiseoősegek ságitségővel nyerje oBg, mert akkor azok öntudata fokozódik*, Örömnél vette a magyar-német kisebbségi blokk megalakulását,mert legalább nem kérhetnek semmi viszonytszolgálatot. Kulturális vagy felekezeti prograramról, a kisebbségi nyelveknek a közigazgatósban és igazságszolgáltatásban való alkalmazásáról és egyebekről Bratianu tudni sem akar,., Amit hajlandó megadni, az a nyugati közigazgatás. Saó lehet arról is, hogy a kisebbségekkel szemben a törvényességet kezdik alkalmazni,tá= gitják a kulturális szabadság határait és enyhítik a magyar és német publicistákkal szemben életbeléptetett tiltó rendelkezéseket. Sz azonban mindegy. Bratianu mindezeket a jogokat a román elem szupremáciájáná kifejezett irányzatával kivonja megadni s igy akarja elérni^ hogy a ki-