Lapszemle, 1927. augusztus

1927-08-27 [1329]

tung* ae «rkesstőjét

}1 Max Steignert a frairaia hadbíróság egy a "Daily Sxp»ess

H

«ben a fra nála idegen légióxól megjelent cikk utánnyomása miatt 300 márka pé na "bírságra és 20 napi foghásra Ítélte* 3s se Ítélet ismét mutíé ja, hogy a megaaállott területek lakosainak milyem ériáei terhet kell visel niök. A Birodalmi fanács ae eléj» te rj esetett néaet -francaié k ere sl* del mi saeiaődéshea a "DAZ" /26-396/j elentése seerlat a hesseni kormány képviselőinek kivételével hoeaájárult. Német orsaágnak a francé ia, de különösen ae angol sajtó által való kioktatása ellen oikkeaik a "Tágl. Rundschau" /2639 6/élén Srich Lilienthal, aki mindenekelőtt megállapít ja 9 hogy durvábban , mint a világháború befejeaése után régóta nem intéetek el el* lentét sksfc ae egyes népek kösött* A sanyargatott és elnyomott népek ssáma a végt e]e wégig nőtt* "Ssekért a dolgokért ae illető neme étek a saját lelkiismsrat üknek felel* ek*Ae ónban elvi selhetet le a a német saámára ae a hang, amelyen sajátságos módon inkább ae argol és a -franca la sajté tudósít Német or se ágból és Német ors eágról* A frarceia napi sajtó igen ritkán tartalmáé némileg éseeserü köeieményt német ügyekről Már a háború előtt csak kedvééit len híreket kösöltek x^éraeto- saágról Parisban* Igy van ee ma újból* De Fra ncaiaoraeájpan is tudják, hogy saámolniok kell a keLeti ssomeaéddal és mind gyakoribbak a németekkel való belső ée külső megegyeeéare irányuló kis ál etek némely franmiák résééről* Ném^éorseág és Anglia köeStt ae ónban más a helyeit* Ottan ögy ig«o nagy ée befolyásoe réteg önfentartási ösetönből ée a britt ssigotek jövendőbeli veseede Imeinek feliemére seben tudatosan aa ónban hallgatólag kiránja a raegegyeaéet előid?eni. Aat is tudják Angiié* ban, hogy, a mai helyzettől eltekint t», a két nemaet európai éa önaő érdekében történelmi jelentősége van a "soha sem legyen háború" mondásnak Anglia és JSémet orseág köeött. A két nép egymáshoa való via eonyának ilyen állása és aeon valóaainüségnél fogva* hogy rövidesen Artglia éppen ugy fog függni ííémei cr saág jóakaratától, mint JMémetoreaág as angoltól,, tulaj dosképen érthetetlen aa angol sajtónak aa a módsae-