Lapszemle, 1927. augusztus

1927-08-27 [1329]

A sajtó főérdeklődóse a párisi interparlamentáris konferencia felé fordul, Érdeklődését hároa dolog köti le<> nevezetesen Poincaró békés beszéde, továbbá egyrészről a francia ós bel^ga, másrészről pedig a nómst delegátusok közti ellentét és harmadszor a Magyarország elleni bárdolatlan oláh támadás,Poincaró beszédéről az "Esti Kurir" ugy véli, hogy nevezett, szükségesnek találta franciaországi belpolitikai helyzet konzekvenciáit külpolitikai vonatkozásokban is levonni. Ha pedig Poincaró kezébe vette az olajágat,, akkor egészen biztos, hogy Franciaországban senki sem veheti kezébe ma a kardot,- A "Budapesti Hirlap" vezércikke ugy hiszi, hogy a francia miniszterelnök beszéde klasszikus példája annak, hogy valakinek a szavai ós cselekedetei, sőt észleletei ós megállapításai j, milyen merőleges ellen tótben lehetnek egymással. Poincaró sajnálkozik a megpróbitatásokon, amelyeken az emberiség keresztülment, pedog ő volt az, aki még a cári uralommal is szövetkezetté csak azért, hogy megvivhassa a bosszú háborúját. Beállitása szerint az elszegényedés a háború következménye, holott mindenki tudhatja* hogy mindez a békeszerződések eredménye. Ezeket a békeszerződsóeket pedig ott eszel4 tók ki, ahol Poincaró ur most sajnálkozik a szomorú áll apótokon. Ami ami a népeket engesztelhetetlen ellenségekké tette/a jó szomszédok közé a viszálykodás magvát elhintette, megelégedett népeket mint a juhokat idegen uralom zsarnoki hatalma alá hajtotta, az a békeszerződés, Es ezeket a szerződóseket és állapotokat akarja Poincaró fenntartani* A francia megbizott mindjárt be is vallotta,, hogy a katonai megszállásra alapitott bókét óhajtja.A nemetek ós franciák közti vitáról a "Budapesti Hirlap"