Lapszemle, 1927. augusztus

1927-08-24 [1329]

irt, a iJinrLneata /31/ terjedelmesen ismerte ti, a Brassót lapok /34/ pedig máris válaszol reáO leszegezi, hogy a cikkben hamlsittatlanul Aománia liberálispárti kormányzatának a felfogása tükröződik vissza ia hemzseg a tévedésektől* Aat irja pl* favernier, hogy a bukaresti kormányok különöskóp humánusan bántak a romániai népi és vallási kisebbségekkel* - Hát nem hallott-e a le Temps kiküldött tudósitója elkobzott birtokokról,, házakról* házhej.y ékről, állásukból kitaszított tisztviselőkről* rendszeres csendőrbrutalitásokról, kiméletlen nyelvkény szerről^, visszaélésekkel és vérengzésekkel teli választásokról, fekete listákról, internálásokról, letartóztatásokról, a falusi nép megsarcolásáról, iskolák bezárásáról, cenzúráról, ostromállapotról ? Hogyan lehet tollát világos fejjel és tiszta lelkiismerettel ezt a bánásmódot, ami ellen a román intollektueliek egy része is tiltakozik

# s amit lelkében maga a román nép sem helyeselj különöskóp humánusnak nevezni V* Hasonlóképen hemzseg a tévedésektől i'a vernie r-nek az az állitása

9 amely a magyar uralkm elnyomását; emlegeti annak idején a román kiseboséggel szemben,,-Magyarországon szabad polgár volt a román is.Nemcsak a törvény előtt volt egyenlő, de az élet minden vonatkozásában. Beadványaiban,- gyűlésekéin, iskoláiban szabadon használhatta anyanyelvét, amire most nekünk romániai magyar kisebbségnek nincsen jogunk,." Az is téves állítás, imtmtha a rag. gyar uralom alatt a románok legfeljebb szolgai áldásokat tölthettek be* Hiszen rengeteg tanítójuk, tanáruk, lelkészük, orvosuk, ügyvédjük* bankhivatalnokuk stb, élt zavartalanul, az pedig egyenest ellenkezik az igazaággöl,hogj a románok a magyar uralom alatt gazdaságilag is el voltak nyomva, mert pl,, bankjaik aem működhettek. Hiszen Erdélyben éppen a román bankok szorongatták legerősebben a többi népet és mozdították elő a románok terjeszkedését birtokok megszerzése révén: ±J^!!?L2ÍÍ?^ ami