Lapszemle, 1927. augusztus

1927-08-24 [1329]

MAGYARORSZÁGRÓL* "A magyar külügyminiaat er a, Dunai konföderáoió allén" fociman "Elutasító Ítélet a vámunió-tervekről" aloimen bő kivonatban ismer* teti a "Neue Freia Presse" /fel./budapesti levelezőjének távirata alap ján Walko Lajos dr. külügymini «temek a "Pester Lloyd"-ban megjelent vonatkosó cikkét. • Hasonló bő kivonatot találunk a cikkről a "Reichapoet"-ban /Öl./ a M.T.I. budapesti távirata nyomán* A trianoni saersődéa jz-viaiójára irányuló mozgalomról a "Neues Wiener Tagblsfci* /20*/budapest i L.*>yi -levelezője cikkeaik "Nem* nem, -aohal" elmen, kifejtvén, hogy ea a saersődéa már születésé" nak pillanatában magában viselte a halál csiráját. Amikor a sasrsődéet aláirtak és ratifikálták, a nemzet két táborra oealott, azonban mind" nyájan megég yeat ek abban

9 hogy ez igy nem raaradhst sokáig* Sok energiára volt szükség Mag y& ro raaágon aa irredenta-mozgalom korlátozására és későbben! teljes elnyomásara „ hogy kalandos akciók na okosaanak aa or" szagnak több kárt

9 mint hasanot. Tény

? hogy ások aa ellenséges állam* férfiak,, akik Parisban U&gf&rar08 ág slpuSatitása ériekében dolgoatak, még legnagyobb várakozásaikban is túllicitálva látták magukat, amikor Csonka na gyar or a aág mai hatásait állapították meg. Ha csupán Possony és nem Komárom la , Csupán Kölozsvár és nem Nagyvárad* Arai és Temesvár is kapcsoltattak volna le 9 kevesebb tápot nyert volna Magyarorsaágon a belső harc. Ésszerű politikusok elismerik ugyan egyes angol politikusok állásfoglalásának jelentőségét, mint annak tünetét, hogy Magyarország helysetének helyes megítélése mindenütt kesd kéje azt ülhat ölni. Ezt as állásfoglalást asonban nem szabad túlbecsülni. De éppen Magyar* o 288ág legnagyobb ellenfeleinél, Romániában és Cseh-Sslovákiábaa olyan módon értékelték azt, amelynek következménye nem a magyar remények el»