Lapszemle, 1927. augusztus

1927-08-23 [1329]

és hihetőlsg nem jön többé vissza; hamarosan kitűnt* minő veszélyek rejlenek az ilyen próbálkozásokban?*"A "Temps" /19/-ban E.Algazi hosszú cikkben móltatja Románia érdemeit a magyarországi bolsevizmus letörése körül, amiért Románia a szövetségesek hálája helyett annyi szemrehányásban részesült ártatlanul ós igaaságtalánul. Kifejti a cikkiró^, hogy ugy a csehszlovák^ mint a jugoszláy kormánynak lehetetlen volt beavatkozni fegyveresen s ügy fellépni Kua Béláék ellen mint azt Románia tette. Romániának köszönlttő szerinte, hogy a magyar polgári kormány nyugodtan meg alakulhatott Budapesten, hogy törvényes kormányzat alapjait lehetett megvetni,' s egyszersmindenkorra lehetetlenné tenni a bolsevizmus visa szatérését. A románok ezzel nemcsak Magyarországnak, de a szomszédállamoknak, sőt a Legfelsőbb Tanácsnak, - amely pedig mindenáron meg akarta akadályozni a románok magyarországi előnyomulását - megbecsülhetetlen szolgálatot tett. A kisentente miniszterei a népszövetségi gyűlés előtt összejövetelt, rendeznek; hogy az erdélyi magyar birtokperek kérdésében egy séges fellépésben állapodjanak meg£ jelenti az "Ere Nouvelle" /19/ ós több más lap.- . Jouvenelnek az "Az Est"-ben megjelent; Rothermere akciójára vonatkozé kijelentésével kapcsolatban, a lapok kommünikét közölnek,amelyben Jouvenel kijelenti, hogy nyilatkozatában nem mondott egyebet, mint azt, hogy Magyarország számára nyilvánvalóan szükséges, hogy meg egyezzen szomszédaival, mielőtt a békeszerződések reviziójával kapcse latos 19-ik népszövetségi paktumpontra hivatkoznék. Hozzátette ehhez, mondja^ hogy a középeurópai bókét megszilárditani nehéz volna, ha a gazdasági problémákat területi jellegű megoldásokkal akarnák megoldani ahelyett, hogy mindenekelőtt a genfi világgazdasági konferencia ál tal megadott elveket alkalmaznák.-