Lapszemle, 1927. augusztus

1927-08-22 [1329]

hogy ne panaszkodnának az egész világon* a nemzetiségeknek az utócai lamokban való elnyomásáról,; és még Magyarország legnagyobb ellenségei is, ha becsületesek és igazságosak,' bevallják most, hogy azelőtt sokkal jobb volt.Az "Uj Nemzedék"-ben Irinyi Jenő hosszú cikk keretében számol be arról, hogy Tusar volt cseh miniszterelnök kijelentette^hogy a sa^át érdekükben legszivesebben visszaadnák a határ mentén ^••ÓJJ*-^ gyar területeket, és hogy a csehek sokkal többet kaptak, mint amennyi re számítottak.

9 ha pedig nem széled szét hadseregünk,' alig jutott volna nekik valami. A tudósitás erre nézve Medinger dr. német nemzetiségű cseh szenátornak egy beszélgetéséből közöl idézeteket,' mely beszélgetést Medinger annak idején Tuaar volt cseh miniszterelnökkel folytatott. Tusar egyenesen kétségbe volt esve a békehatározaton, azon, hogy a békeszerződés előkészítésekor a csehek minden kivánágát teljesítették,' jólehet ők maguk ugy formulázták meg kiváhságaikat, hogy azokból engedhessenek,; űrre azonban nem került a so$» nem is kérhettek annyit, amennyit azonnal meg ne adtak volna nekik. %y kisebb terület kétségtelenül több értékkel birna. A magyarok - mondotta Tusar - az államban mindig idegen testet fognak jelenteni. A magyarok a cseh határokon belül mindig szociológiai torzó maradnak. Társadalmi szempontból az intelligencia számára mindig Budapest lesz a központ, s igy szellemi gravitációs pontjuk állandóan az ország faatárain kivül marad Magyar területeknek az annektálása elkeseriti a helyzetet; s megnehezíti a Magyarországgal valő jé viszony kialakulását, másrészt pedig állandóan hadikészülődéssel jár. Tehát idejekorán jóvá kell tenni, ami annak idején oly túlságosan jól sikerülte A határok reviziŐjához a kezdeményezést a cseheknek kell ksdeniök^ helytelen volna, ha arra