Lapszemle, 1927. augusztus

1927-08-22 [1329]

gészen az áldatlan frankügy ig

$ ez a kijelentés szokatlanul és vabszínűt! énül hangzik. Pedig a nemes Lordnak igaza van, s ideje már

s hogy erre magyar nacionalista részről teljes nyomatékkal utalás történjék* Az angol-francia barátság a világbéke fenntartásának legbiztosabb záloga. Röviden; a diplomácia fegyverével megvívandó^ harcainkban komoly eredményt csak akkor remélhetünk, ha Franciaország ellenkezését jogos igényeink elismerésével szemben végre sikerül kiküszöbölni. De kérdem miféle reális érdek kívánja azt; hogy Franciaország szerencsétlen hazánkkal szemben az igazságtalan elnyomás álláspontjára helyezkedjék?ldinő francia érdeket aSrt Magyarország felvirulása? Csak a háborús psychozis magyarázhatja meg» hogy Magyarország ma kilenc évvel a háború befejezése után még mindg Németország szövetségeseként szerepel a francia intéző kőnk szemében; ehhez mért elbánásban is részesül. Sőt valé* ságos tragikomédia, hogy Locamo után, mi , maréknyi magyarsága kiket Franciaországtól semmi el nem választ^ még mindig itt silbakolunk a franciaellenes fronton. Az olasz barátsági szerződés épp ugy Anglia kiválasztott barátsága; nemcsak, hogy nem ellenkezik a francia-magyar viszony megjavításával; de értéke egyenesen ettól függ; mert gyümölcsöket csak akkor teremhet; ha ulaszország ós Anglia a magyar kórdós megoldása tekintetében Franciaországgal együtt tud működni* Germán ós szláv tömgek közé ékelve a magyarság sohasem tett egyebet; mint küzéött saját fajtája fennmaradásáért* A világháborúban való részvétele sem szolgált mást mint ezt a ,'eőlt. A győzelem nagy fanatikusa, Tisza István* _egy ik_ 1 evelóben

L mely a világháború idejéből kelt; a^zt irja*. hogy nekünk magyaroknak vigyáznunk kell* hogy a háború megnverósejitán Német OÍszég mögött egy jókora darab Franc iaoBzá^r is jnarad^on,, vájjon Trianonban is azóta is gondoltak-e Franciaországban is már arra, hogy egy