Lapszemle, 1927. augusztus

1927-08-19 [1329]

állam, amelyik ad magára valamit,: bármennyire nagy szüksége is van külföldi kölcsönre,; nem hirdeti ki dobszóval* hogy azüksóge van ilyenre, hanem megvárja a külföld ajánlatait,, Maga Bratianu Vintila meg tovább ment és bár elismerte,hogy Romániának szüksége van egy nagy kölcsönre, de szerinte ezt nem kell mindaddig megkötnie^ amig az összes,, a háborúból származó függő pénzügyi ügyeit nem rendezte előre

a

Különben is a külföldi piacok ezidőszerint nem kedvezőek egy nagy kölcsön megkötésére* Voltak ugyan erre kedvező pillanatok^ de ezeket Románia elmulasztotta? m0 3t teliát várnia kellő A Cuvantul /L8/ is foglalkozik egy rötód^ gunyoros/cikkben a külföldi kölcsön kór dóséval* de a meglehetősen zavaros cikk semmi konkrétumot nem tartalmáz, tehát nem is érdemel különösebb figyeÍmetv Caeh-román határreviziót követel Románia javára a Cuvantul /18/jiaóg padig a kisebbségi kórdós rendezése érdekében /vagyis ugyanarról az setről van szó,,, amit Sothermero lord is követelődé ami ellen a Cuvantul is kikelt volt !/. A oikk a csehszlovákiai román kisebbség helyzetét ismerteti.A békeszerződésekben megalkotott uj határ Maratnafrogiűögyének egyik részével együtt a megye román és *eloroszositott román* lakosságának egy részét is csehszlovák uralom alá vetette

f ugy hogy ezek ismét kisebbségi sorsba kerültek Miután a szóbanforgó terület meglehetősen terméketlen,;, ennek román lakossága fatermelés3el ós állattenyésztéssel tartotta fenn magát* Miután azonban az uj határvonal elvágta eddigi táplálkozási területétől., a maga produktumait nem tudja értékesíteni, ugy hogy a csehszlovákiai román kisebbség ezldőszerint a legnagyobb gazdasági nyomorúságban van,, De ezenkívül nyomasztó helyzetéhez még egyéb súlyos körülmények is hozzájárulnak.' Állandó veszedelemként lebeg fölöttük az oro3sositás„ Csehszlovákia ugyanis, bár szomszédja és barátja Romániának:, nem mondhat le a heterogén államok természetes törekvéséről „hagy a kisebbségi nemezeteket magsemmisitse., S ha civilizált álla