Lapszemle, 1927. augusztus

1927-08-17 [1329]

még eddig nem áraiig ei„ hogy ellenséges érzülettel vagy elői télét- , tel viseltetne Italia iránt. Az tén$, hogy ő felesküdött "barátja Franciaországnak és ennek jegyiben ,ennek irányítása mellett vezeti Románia egész politikáját* Egy rövid pillanatást vett most a cikkird Románia helyzetére a bábom után,különös tekintettel arra a viszony­ra ,9 mely Románia és Magyarország között vn és amelynek mozgatója az a tény, hogy a magyarság nem akar lemondani írdályrőí és a Bánát­ról, Hasonló viszonyt lene*: észlelni a másik oldalról is t.i. Bong­nia és Oroszország között,amely viszont Besssarabiéról nem akar le­mondani, nem is szólva arról, hogy a bulgárok is rendíthetetlenül biznak a tőlük elvett Dobrudzsa visszaszerzésének lehetőségében. Ennek az állapotnak logikus következménye kát féle. így részt hogy Románia erősen támaszkodik a kisantantra,melyben garanciát vél létni arra nézve, hogy birtoklásában zavartalanul megnaradhat,más­részt politikáját Páüs szekere után köti,3melyről szintén tiöja, hogy minden körülmények között elene van minden békeszerződés reví­ziónak .iízekuHn Báris barátságit Romáéval felcserélni, ez talán kedves gondolat volt Averescu számára, de - igy érvelnek a Bratia­nisták és velük együtt a többség - bár ők is értékelik az olasz szö­vetség jelentőségét mégis kételkednek abban, hogy a csere előnyös lenne-e sz^mukraMindenekelőtt azért, mert Itáliát meel^het's ellen­tétek választják el a kisantanttól. Egy másik közelebbi argumen­tum pedig az , hogy italia ás Jugoszl*via,anely utóbbi szükség­szerűen szövetség társ a Romániának minden esetleges magyar re­vanche -fenyegetésekkel szemboB - e két ország között is nagy llnn­tétek vannak. De nem 3lég Róma abban is különbözik i'áristól, hogy miután az olasz nép ki elégi tétlenül került ki a békekötésekből egy­általán nem ro tatja magát intranzigenönek és hajthatatlannak holmi

Next

/
Thumbnails
Contents