Lapszemle, 1927. augusztus

1927-08-16 [1329]

dacára míg ma ia idegen csapatok állanak a második Ó3 a harmadik megszállási zónában és Németországnak a Dawe3-tervezetboii olyan jóvátételi terheket kell teljesítenie, amelyek messze túlhaladják erejet* A szónok behatóan foglalkozott a megszállással és a Ruhr-be töréssel és ellenpéldf ként a franciaországi német megszállé hadsereg történelmét idézte„Ezenkívül Franciaország miniszterei minden ujabb héten régi seb

eket piszkál? *

%afc és valótlan állitáaak alapján olyan biztonságokat követelnek,, amelye

k

^részükre már teljes mértékben biztositva vannak. A német külpolitika a asenvedéa tttján haladt és tovább fog ezen az uton haladni mindaddig anlg elér a Rajna felszabadulásáig. j£z után K

ar

dorff részletesen igazolta Strésemann politikaját.Irigységgeé és bánAlattal látja a világ hegy Németország mindannak dacára, amit vele tettek, daeára annak,hogy tartományokat és gyarmatokat vettek el tőle, felfelé halad utján.Meleg szavakkal emlékezett meg végül a szánok a megszállott terület és a Saarvldék lakosságáról,valamint ugy azokrél a német kisebbségekről,amelyeket a Ükeszersődéa lekapcsolt^ valamint mindazokról, akik németek éa németül érezne kV' A nyelv, a szokások^ n kultúra 9 a történelem és a vér közössége túlságosan szoros kapcsot képeznek semhogy ezt a kapcsot határkövekkel vagy a határok megvonásával ketté lehetne szakitani© Ők hozzánk tartoznak és mi ő hozzájuk A weimari alkotmén? a világ legszabadabb demokráciájává tett bennünket Bzen alkotmány talaján VWl 1. a német néanek egyesülnie. - A liberális Yossisohe Ztg. "

?

!3 - 38©/ dr. leopold Heinemann tollából közöl méltaté cikket von Kardorff beszédéről, amelynek egyes részeivel.különösen az übertről a lobogókérdésről, valamint a szociális kérdésekről mondottakat helyesli, azonban nem ért afryet aznjp hogy a párviszály csökkentésére a birodalmi elnök álláa

< kell megerősíteni, hanam követeli„hogy a választási rendszert cly irár b- n változtassák m hogy ne lajstromokra hanem gyes jelöltekre 0. >