Lapszemle, 1927. július

1927-07-30 [1328]

Komán ás erdélyi magyar-német lp. 1927 július hó 3Ó. a felébbe zéshez, Az r

Jjság 30 a kérdésben közli Gyárfás lemér szenátor nyilatkozatát, íSszerint ha a bukaresti magyar iskolákat tényleg elveszik, ez óriási kulturbotrányt fog jelent eni^ hogy olyan épületeket ,amelyek megalakulásuk óta folyton iskolai célok:ra voltak rendelve^, egyszerű formai okoknál fogva el lehessen venni ás elárvereztetni ugyanakkor, amikor a bukaresti magyar gyermekeknek egyetlen iskolájuk sincs* pedig erősen közeledik az uj tanév.. Természetes, hogy a magyarok a törvényszék elutasitc döntésébe 1: em fognak belenyugodni. Teljesen analóg esetük volt a németeknek is és ők visszakapták a nagy vagyont érő iskolaépületeket. A magyarok is biznak tehát abban, hogy okár nemzetközi egyezmény alapján,mint a németek* vagy akár a bukaresti kormánnyal való egyezség utján, de vissza fogják szerezni az elvett iskolaépületeket. Elvégre ezeket az épületeket a bukaresti magyarok pénzéből, közadakozásból épitették a Szt.László társulat telkén, mely telket a társulat ünnepélyesen a bukaresti magyaroknak ajándékozta. Vagyis az épületek a bukaresti magyarok alvitázhatatLan tulajdonai. Minthogy pedig a bukaresti magyarok a bákszerződás alapján román állampolgárokká lettek, a szőbanforgó bírósági döntés tehát tulajdonképpen romám állampolgárok vagyonát deklarálta ellenséges államvagyonnak . A kolozsvári Tarbut-gimiiazitun vizsgái körül robbant ki egy nagy botrány a Brassói Lapok 30 és Ujs'g 29 szerint. Az országos választások előtt ugyanis a tanügyi főhatóságok megígérték ennek a zsidó gimnáziumiak, hogy növendékei az évzáró és érettségi vizsgálatokat saját tanáraik előtt tehetik le» Kiderült azonban, hogy az igéret csak kitűnő választási mézes madzag volt. A vizsgálatok ugyanis csak a választások után folytak le,: csakugyan a l'arbut gimnáziumban, de megjelent az összes vizsgálazokon a hírhedt Fteanoa közoktatásügyi vezérfelügyelő, aki aztán olyan apró-