Lapszemle, 1927. július
1927-07-29 [1328]
Maniu egyik leghívebb fegyvertársa. Vajda-Voevod a romániai választások jellemzéséül azt mondja, hogy Magyarországon talán ugy fogják legjobban megérteni a helyzetet, ha azzal jellemzi., hogy Bratianuék képviselik Romániában a "kurzust"',persze más értelemben, de épp olyan erőszakos módszerekkel iparkodnak megtartani hatalmikat, Ha szabadon érvényesülhetett volna a nép akarata, nemcsak liberális kormány i7 hanem liberális párt se lenne,Ami pedig a Maniu-féle parasztpárt pragrammját llleti^Vajda kijelenti, hogy gazdasági konszolidációt, jó közigazgatást,, a korrupció megszüntetési t és a törvényesség magvalósítását akarják az egész vonalon. Vajda kizártnak tartja, hogy Maniu ék valamilyeu kapcsolatot találhassanak Bratianuékkal> Avarésou' pe dá § ma pártnélküli vezér 9 aki keveset számit, Jorga egymagában van, de ő egymagában több mint egy párt,, o Vajda szerint Románia legnaoybb embere.Arai a Carol-kérdóst illeti} Vajda ki'jelenti, hogy magyar újságírónak nem szívesen nyilatkozik ebben, a kérdésben de figyelmezteti láskayt a Cuvantulban irt cikkére, amelyben Vajda a következőiét irjas - Ha Jorga, Károly volt nevelője, a trónfosztási törvény kiküszöbölésének programmjával jönne fcireólybe, maga mellett találná Srdély egész népét és lehetetlenné tenné minden más part működését, mert srdély népe a trónörökös mellett van szivvel-lélekkel- Majd azzal folytatja, hogy bár a nemzeti parasztpárt minisztertagjai is aláirtak az alkotmánymódosítást,a nemzeti parasztpárt a nép pártja és ha a nép egyhangú óhajtása ugy kívánja, a nemzeti párt meghajolna a nép .akarata előtte gróf Bethlen György nyilatkozata . APesti Hirlapoban Simon Vilmos közli Bethlen György gróffal, a romániai magyar párt elnökével folytatott beszélgetését, amelynek során a tronváltozással kapcsolatbab figyelemreméltó nyilatkozatot tett. Kijelenti, hogy az erdélyi magyar párt törvényes állásponton áll,. A törvény pedig kimondja, hogy Mihály király kiskorúsága alatt az alkotmány ren" deletei szerint régenstanács fogja a királyi hatalmat gyakorolnia I
