Lapszemle, 1927. július

1927-07-25 [1328]

eszközt mi nasssnéijuk most ki ügyünk érdekében. Háantat, hogy a magyar társadalom főkötelessége most az adatgyűjtés ós annak kiautatósa

3 hogy minő etnográfiai, geográfiai és -történelmi csalásokon ós hazugságokon épülnek fel a mai határok* Ki kell mutatnunk,hogy állandó és biztos konszolidáció és béke Középeuropában a magyar kérdés helyes *s igazságos ós okszerű megoldása nélkül illuzórikus^ amely minden percben felborulhat,- Különösen súlyt kell helyeznünk arra,hogy a wilsoni elvek ellenére mennyi magyart rendeltek alá más fajoknak >a— nélkül azonban* hogy mi kizáróan a faj egységére alapitanók igényeinket és követeléseinket* A Népszövetségben ugyan mai formájában Andrássynak kevés a bizalma,azzal azonban tisztában kell lennünk., méndja Andrássyj hogy akármilyen utat fog is szükségessé tenni a történelmi fejlődés., nagy elúnyünkre lesz

s ha luropa megismeri a mi igazunkat,, üagától értetődik mondja Andrássy^ hogy békés me -oldást kívánunk,mint minden gondolkodó és érző ember,, aki tudatában van a háború szörnyű pusztításainak^ arr« a. kérdésre... hogy vájjon Rothermere akciója mögött ott áll-e a hivatalos angol -politika is,, andrássy G-yula gróf azt mondjhogy egyelőre nem hiszi,, de kétségtelennek tartja, az angol .'alkotmány éa az angol közállapotok ismeretében,, - hogy az angol közvéleménynek végső elemzésben döntő súlya van a kormány elhatározáséra a amit az angol közvélemény igazán akar,/ az előbb-utóbb az angol hivatalos kormánypolitika akaratává válik. Arra a kérdésre,hogy helyesli-* a reálpolitikai irredentát, nevezetesen azt,, hogy átmenetileg elfogadjuk az etnográfiai Rothermere-határt, andrássy kijelenti,, hogy a magyar faj felszabadítása ós egyesitóse kétségkívül legfontosabb része a írd ideáljainknak és politikai céljainknak, bár ő maga részéről semmi körülmények között sem hajlandó lemondani arról,hogy •zent István koronájának ezer esztendeje egységes többi részei vissza ne kerüljenek hozzánk. Meg van győződve pl, hogy a tótok é

a rutének