Lapszemle, 1927. július

1927-07-16 [1328]

köh söntárgyalások kezdődtek

9

nem éppen reraánytelenül. A közbejött román kormányválság óta t^yan Bratianu inkább egy francia kölcsönnek adna előnyt, de nehezen hihető* hogy Románia a francia pénzpiacon tőkét kaphasson. Maradt tehát az angol-amerikai piac , kérdés azonban* hogy itt is olyan irtózattal elleneznék-e a német-osztrák csatlakozást, mint Prágában és Parisban* Jugoszlávia is kevósbbá érdekelt a csatlakötsás fogában, mint Préga ás kétséges* hogy Be%rád az első sá ra Prá^hoz csatlakozik az osztrák csatlakozási moigalom ellen. Mindez azonban Benes* Titulescu ás Markovié a gondja, ós más laprxa tartozik* hogy Magyarország mint vélekedik a csatlakozási kérdésben*. Kétségtelen s hogy mi csak a magyar érdekek szemszögéből nézhetjük a káést ós semmiesetre sem a kisentente szemüvegen keresztül. Hogy komolyan gondolnak-e Prágában arra* hogy Magyarországot bevonják a kisentente csatlakozáselleni politikájába* amint azt a belgrádi jelentés híreszteli, nem tudhatni* De ha egy ilyen meghivást kapna a magyar kormány, annak teljesítése nagyon is meggondolandó, egyébként*a csatlakozási mozgalommal szemben Bethlen István gróf magyar miniszterelnök egy* izben már leszögezne a magyar kormány álláspontját és ezzel a magyar közvélemény teljesen egyetért^Ami gedig a prsgai akciót illeti az tisztán csak a kisentente érdekeit szolgálja s hogyan képzeli Benes ur

$ hogy Magyarország, amelyet" Benes ók következetesen \gy kezelnek? mint akinek minden joga elvitatható, még azok is, amelyek a békeszerződésben biztosi tva vannak,a kisentente segítségére'fog sietni. Ha Prága tényleg Magyarország felé fordul a csatlakozási kérdésben, ez csak azt jelentheti, hogy Benes Magyarországnak csak azt/ismeri el, hogy sa ját érdekei vei ellentétben & oaeluórdekek. elő fogata legy en .— A román választás rejtelmei.- A "Budapesti Hirlap*, a 'Magyar-' sqg" részletesen ismertetik a román választásokkal kapcsolatban azt az nmtm