Lapszemle, 1927. július

1927-07-15 [1328]

hogy a választójdigi bizottság a Sarraut-j avas latból átvette a kerületi rendszer minden hibáját és mellőzte azokat a klauzulákat, melyek ezt a rendszert nemileg elfogadhatóvá tehetnék, Érthetetlennek tartja, hogy a szavazásnál a republikánus demokraták és mérsékeltek tartózkodtak a szavazástól, ahelyett, hogy segitettek volna elütni az idegeneket a szavazás jogától és csapást mérni a kerületi szamzás rend szerére,4íég erŐ3ebbsn kel ki az idegeneknek a népesség arányszánába való belekalkulálása ellen a "J,d„Debats" /l2/ és egyenesen botránynak mondja, hogy a kormány ezt nem akadályozta meg* annál is inkább? mert Sarraut jamslata csak a francia népességet vette figyelembe. Botrány azért is, mert a kamara az indemnitással kapsolatban kötelezte raagátarra, hogy takarékossági szempontból csökkenteni fogja a kópv* selők sáaát. Most pedig szántani trükkel bújik ki az igéret beváltása alól, Igy azután az fog történni, hogy szin francia vidékeknek csak egy képviselőjük lesz a kamarában, az idegen mimkástömegek lakta vidékeknek pedig kettő, A szocialisták és radikálisoknak hála, tehát a neizetgyülés bázisát képező francia népességbe belekerültek az összes volt ell ensegek, nénst, osztrák, stb,, akik véletlenül Franciaorsságban tartózkodnak, A "J.d.Debats" szerint a kormány ezzel olyan gyöngeséget árult el, amelx visszhatással lesz stabilitására, %yelőre m% erősen áll, mert a nemzet a pénzügyi talpraállást várja tőle* de a választójogi reform parlamenti vitái kedvezőtlen hatással kell,hogy legyenek az általános politikára, A "J,d,Greneve

B /l2/ vezércikke arra mutat rá, hogy a proporcionális rendszemek is meg vannak a maga hibái* Franciaország legnagyobb baja, szerinte az, hogy a képviselők nem pártokat ós esanéket, hanem csoportokat képviselnek, Ekek a csoportok pedig* a szocialosta csoportot kivéve, nem eszméket követnek, hanem személyeket, iáz az oka