Lapszemle, 1927. július

1927-07-07 [1328]

^^-r Európa és az Anschluss. /Temps 5„/ üajnos a nyugat nem fordit elég figyelmet a közép-európai állapotokra. Pedig állandó veszély a békére az izgatás a trianoni szerződés revíziójára egyfelől és az Anschluss kérdése másfelől, amelyet Ausztriában egész nyiltrn hangoztatnak, Ha azonban meggondoljuk e mozgalmak esetieges következményeié, nem lehet az aggodalmat visszafojtani, iíddig ugy látszott,, hogy csak felelőtlen elemek agitációja (olyik, de most már tekintve,, hogy .a parlament többsége az Anschluss mellett van, maga Seipel sem tud semmit sem tenni az agitáoiő ' ellen, A mozgalom célja nem annyira az egyesülés, min'c Ausztria alávetése Németországnak. Evvel szemben világos, nogy Ausztriának a maga lábára állitása segithet csak,, ami legjobban valami gazdasági dunai entente formula segítségével volna elérhető. Bizonyos azonban az is, hogy Ausztria mai helyzetében is életképes, Noha a gazdasági helyzet tényleg nehéz Ausztriában, más államokban is ez a helyzet és az Anschluss különben is az osztrák ipar teljes letörésére vezetne a német által. Az agitáció tehát egyáltalán nem gazdasági, hanem tisztán politikai jellegű. Hivatkozik ennek bizonyítására a lap Dinghoft'er ós ö elmer ff beszédeire és a német és osztrák közigazgatás harmonizálását célzó intézkedésekre és maga éSeipel is kívánja a naturalizálás megkönnyebbítését a két ország közt,. Most már minden osztrák államférfi és párt kívánja az Anschlusst, Európa azonban nem engedheti meg, hogy egy gazdasági Közép-mirópa keletkezzék, amely Németországot, Ausztriát és Magyarországot magába foglalná és megakasztaná a kis entente fejlődését, - A lap ismerteti a konstantinápolyi német körben elhangzott Anschluss beszédeket osztrák és német részről. Rothermere és Magyarország. /Gauvain, Jonrn.d.Débats 5/ Rothermere érthető, hogy aranytollat kap a magyaroktól, mert sem Bethlen sem Wlndischgrátz nem Írhattak volna magyarabbul. Amióta Magyarországon volt, ahol oly jól fogadják a vendégeket és ahol a fontok oly jól jöveiéi-