Lapok Pápa Történetéből, 2021 (1-6. szám)
2021 / 3-6. szám - Bauer Marcell: Az „elfelejtett” pápai Zsoldosok - Zsoldos János (1767-1832) és Zsoldos Ignác (1803-1885)
a vadászat volt a másik, fizikálisán erősítő szenvedélye. Pozsonyi évét befejezve pár hónapot Veszprém vármegye első alispánja, Bézsán István mellett töltött törvénygyakorlaton. Ezt követően azonban apja a német nyelvtudásának további tökéletesítése és a világlátás nem titkolt céljával a bécsi egyetemre küldte. A jogtudományt itt is kitűnő eredménnyel végezte,71 amely mellett a természettudomány iránti érdeklődését is kiélhette. Vegytant, ásványtant, növénytant, csillagászatot és gazdaságtant is hallgatott, sőt az egyetem minden tanárát - legalább egyszer - meghallgatta. Veszprém megyébe visszatérve nagybátyja, Szép Abrahám tiszti ügyész mellett kezdte meg a joggyakorlatot. Szabadidejében pedig német és francia klasszikusokat olvasott, - mások mellett Voltaire, Rousseau és Schiller müveit - „természetesen” eredeti nyelven. Az egy év joggyakorlat után Szentkirályi László nádori ítélőmester mellet végezte a törvénygyakorlatot, aki az 1825-évi országgyűlésre is magával vitte. Ott a „távollevő” gróf Somogyi József követe volt.72 Az országgyűlés tizennégy hónapja alatt az ülésekről naplót vezetett, amelynek bőrkötéses kéziratát 1884-ben a Tudományos Akadémia könyvtárának ajándékozta.73 Ezen az országgyűlésen találkozott először gróf Széchenyi Istvánnal is, akivel később jó barátságot ápolt. Széchenyi iránt már ekkor tiszteletet érzett, és a politikáját a későbbiekben is következetesen támogatta. Őt tartotta legtöbbre kortársai közül és különösen tisztelte politikai elvei és emberi magatartása miatt is. látnoki tehetség"-nők tartotta. „Ő volt az én bálványom és eszményképem... és ideálom egyszer 'smind - írta róla utólag.74 75 A gróf jövőbelátó és rendszerint beigazolódó jóslatait később emlékirataiban is felemlegette: „...[Széchenyi] ki 71 TÓTH 1886. 4-12. 72 ABAFI 1878. 392. 73 TÓTH 1886. 14. 74 Idézi: MÉSZÖLY 1917/1. 59. 75 Idézi: MÉSZÖLY 1917/1. 398. 76 ABAFI 1878. 392. 77 szentgyörgyvölgyi Zsoldos Ida (*Pápa, 1830. július 2. - fi900. január 8.) megfoghatlan látnoki bölcsességgel megjósolta- mint már említém is -, hogy ha Kossuth után indulunk, a' kozák Pestnél fogja lovát a' Duna' vizéből itatni."15 Zsoldos az ügyvédi vizsgáját 1826-ban, Pozsonyban tette le, amely után gróf Esterházy János veszprémi főispán a vármegye aljegyzőjévé nevezte ki. 1827-ben - alig 24 évesen - szolgabíróvá választották a pápai felső járásba, amelyhez 21 település - és számos puszta - tartozott ekkor. 1832-ben főszolgabíró, 1834-ben pedig a vármegye főjegyzője lett.76 A veszprémi jegyzősége miatt lakását Pápáról Veszprémbe tette át. Ekkor azonban már nős volt, mert pápai szolgabírói hivatala idején, 1829. április 12-én házasságra lépett Sárbogárdon a helyi földbirtokos, vagyonos családból származó nemes Soós Erzsébettel, Soós Imre és Huszár Erzsébet leányával. A házasságukból két leányuk született: Ida 7 1830-ban és Emília78 1833-ban. Ida később nádasdi Sárközy Tituszhoz,79 Emília pedig gencsi Gencsy Jánoshoz ment feleségül. Mindkettőjüknek három-három gyermeke született. Emília azonban fiatalon, 1866-ban meghalt és árvaságra jutott gyermekeit Zsoldos Ignác és felesége nevelte fel.80 Közben sorra jelentek meg jogi írásai is, amelyek elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia 1837-ben levelező, 1838-ban pedig rendes tagjául is megválasztotta. 1843-ban Veszprém vármegye országgyűlési követévé választották. Pozsonyban mindvégig Széchenyi politikáját követte és amennyire lehetősége - illetve a vármegye követutasításai- engedték az ellenzékkel szavazott. Ezt azonban sok esetben az utasítások nem tették lehetővé, mert bár azok viszonylag reformer szelleműek, de sok más megyénél mégis konzervatívabbak voltak.81 78 szentgyörgyvölgyi Zsoldos Emília (*Pápa, 1833. február 15. - f 1866. május 7.) 79 nádasdi Sárközy Titusz (*Nagybajom, 1824. július 7. - fKisasszond, 1894. december 25.) siklósi főbíró (1856-61), Somogy vármegye főjegyzője (1865-68) 80 Veszprémi Független Napilap. Ötödik évfolyam, 39. szám. 1885. szeptember 26. 81 TÓTH 1886.40. ~ 1254 ~
